Az Oroszországi Föderáció 2011-ben hívta életre a 25-35 éves fiataloknak szóló projektet, amelynek célja az egyes államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, valamint – mint fogalmaztak – annak elősegítése, hogy a külföldiek “objektív képet alkothassanak Oroszországról”, az ottani változásokról. Az programban már csaknem ezerötszázan vettek részt a világ minden tájáról, így a volt szovjet tagköztársaságokból, Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, valamint több dél-amerikai, afrikai és ázsiai országból. Magyarországról a napokban először járt ilyen küldöttség Oroszországban.

Az egyetemek tudományos munkatársaiból, vállalati szakemberekből és újságírókból álló delegációt Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő, a Fidelitas elnöke vezette. A küldöttség Moszkvában találkozott az egyik legnagyobb ottani civil szervezet, Orosz Ifjúsági Szövetség (OISZ) vezetőségével. A találkozón Andrej Trockij, a szövetség elnökhelyettese kifejtette, hogy országa számára nem a földgáz vagy a kőolaj a “legdrágább kincs”, hanem az ifjúság. Ágh Péter felhívta a figyelmet a magyar kormány 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikájára, amely – mondta – már konkrét eredményeket is hozott a két ország számára. Az ifjúságpolitikában azonban még nem történt előrelépés, ezt pótolhatja a 2012-ben létrehozott Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) és az OISZ esetleges együttműködése – tette hozzá. A magyar delegáció tagjai jártak az egyik legfejlettebb oroszországi régió, a Tatár Köztársaság fővárosában, a Moszkvától több mint 700 kilométerre keletre fekvő, Volga-parti Kazanyban. A tatárföldi államtanácsban (parlamentben) Marat Hajrullin, a közgazdasági bizottság elnökhelyettese ismertette a 2030-ra Kazany közelében elkészülő IT-központ fejlesztésének tervét: a különleges gazdasági övezetnek minősülő “Innopolisba” Magyarországról is várnak informatikai szakembereket. A magyar fiatalok ellátogattak a Kazanyi Szövetségi Egyetemre és a moszkvai állami Lomonoszov egyetemre is. 

A delegáció útja végén Moszkvában megbeszélést folytatott az Új nemzedék-programot szervező, mintegy nyolcvan országban működő orosz kulturális intézeteket összefogó főhatóság, a Roszszotrudnyicsesztvo helyettes vezetőjével. Larisza Jefremova azt mondta, hogy Oroszország és Magyarország kölcsönösen fontosak egymásnak, hiszen míg előbbi energiahordozókat tud biztosítani, addig utóbbi főleg jó minőségű mezőgazdasági és gyógyszeripari termékeket. Hazája elsősorban abban erős, hogy sokféle kultúrát ölel fel, és történelme során mindig is olyan ország volt, amely egyesített, nem pedig megosztott – jelentette ki. Kérdésre válaszolva kifejtette: a november óta zajló nemzetközi események, így az ukrán válság, megrázkódtatást jelentenek számukra, és talán most érkezett el az idő arra, hogy a Szovjetunió széthullása utáni Oroszország eldöntse, miként határozza meg magát. Hozzátette: véleménye szerint hazája a jövőben igazi híd lesz Európa és Ázsia között.