Euró, forrás: Stefan/Pexels.com

Gazdasági növekedés magasabb infláció mellett

Gazdasági növekedés magasabb infláció mellett

Az EU gazdasága 2026 első három negyedévében a vártnál jobban teljesített és várhatóan tovább bővül, annak ellenére, hogy erősebb és tartósabb inflációs nyomással, valamint szigorúbb finanszírozási feltételekkel kell szembenéznie. Ezt közölte az Európai Bizottság a kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.

Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján ismertette, hogy az EU reál-GDP-je 2026-ban 1,4 százalékkal nőhet. Ez meghaladja az Európai Bizottság tavasszal közzétett előrejelzését. A növekedés 2027-ben várhatóan szintén 1,4 százalékos lesz, 2028-ban pedig 1,5 százalékra gyorsul. Az euróövezetben hasonló folyamatok várhatók: a reál-GDP 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,2 százalékkal, 2028-ban pedig 1,3 százalékkal nőhet. Az EU egészében az éves infláció 2026-ban várhatóan 3,3 százalékot, 2027-ben pedig 3,2 százalékot ér el, ami szintén jelentősen meghaladja a tavaszi előrejelzést, majd 2028-ban 2,3 százalékra mérséklődik. Az euróövezetben hasonló tendencia várható: az infláció 2026-ban 3,2 százalékot, 2027-ben 3,1 százalékot ér el, 2028-ban pedig 2,1 százalékra csökken.

A jelentés szerint a 2026 első három negyedévében tapasztalt, a vártnál jobb növekedést a stabil fogyasztás és az áruexport fellendülése hajtotta, ami kedvezően hatott a feldolgozóipari tevékenységre.

A beruházások ezzel szemben kissé elmaradtak a várakozásoktól, ezen a téren a növekedés várhatóan visszafogott marad.
A megélhetési költségek emelkedése továbbra is terhet ró a háztartások reáljövedelmére, ami miatt a magánfogyasztás növekedése idén 1,3 százalékra, 2027-ben pedig 1,1 százalékra lassul. Az infláció mérséklődésével a fogyasztás növekedése 2028-ban várhatóan ismét 1,3 százalékra emelkedik. Az árukivitel növekedése a jövőre is a gazdasági aktivitás egyik meghatározó tényezője marad, összhangban a globális kereskedelem határozott bővülésével. Domrovskis elmondta, hogy az euróövezetben az infláció októberben elérte a 4 százalékot.

Az energiainfláció a várakozások szerint mérséklődni fog a jövő évben, mivel a lakossági üzemanyagárak várható fokozatos csökkenése ellensúlyozza a villamosenergia- és gázárak emelkedését.

Az élelmiszerárak inflációja szintén emelkedésnek indult októberben, és várhatóan tovább gyorsul. Az EU-ban a teljes fogyasztói árindex 2026 vége és 2027 eleje között 4 százalék feletti szinten tetőzhet, majd fokozatosan mérséklődhet. A jelentés szerint a foglalkoztatás növekedése várhatóan lassulni fog, noha 2026-ban még így is 800 000 új munkahely jöhet létre. A munkanélküliségi ráta a történelmi mélypont közelében, valamivel 6 százalék felett marad, miközben a munkaerőkínálat csak minimális mértékben bővül.

“A bérek a tavaszi előrejelzésben vártnál valamivel nagyobb mértékben növekedhetnek, és kismértékben meghaladhatják az inflációt, ami mérsékelt pozitív reálbér-növekedést vetít előre”

– közölte az uniós biztos.

A jelentés szerint az Európai Unió összesített államháztartási hiánya jelentősen emelkedni fog idén – 2027-ben és 2028-ban várhatóan tovább növekszik –, ami a növekvő védelmi és az emelkedő kamatkiadásoknak, valamint a háztartások és vállalkozások magas energiaárakkal szembeni védelmét célzó új intézkedéseknek tudható be. 2027-ben Lengyelországban, Romániában, Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon és Szlovákiában várható a legnagyobb hiány – hívta fel a figyelmet Dombrovskis, majd kiemelte: ezekben az országokban a hiány az előrejelzések szerint idén eléri a GDP legalább 5 százalékát. Az érintett tagállamoknak erre olyan költségvetésekkel kell reagálniuk, amelyek megfontolt költségvetési politikát érvényesítenek
– emelte ki.

Az uniós bizottság jelentés szerint a 2027-es nemzeti költségvetések enyhén megszorító jellegűek, a magas energiaárak elleni kompenzációt pedig fokozatosan kivezetik, a kamatkiadások várhatóan folyamatosan emelkednek, és 2028-ra elérik a GDP 2,4 százalékát, ami – mint megjegyezték – több mint egy évtizede a legmagasabb arány.

“Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban a 2025-ös 82,6 százalékról 2028-ra 85,6 százalékra emelkedik”

– tették hozzá.

Az uniós biztos kiemelte, hogy a tartós geopolitikai feszültségek, a pénzügyi piaci stressz, a folyamatos kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint számos technológiai, biztonsági és éghajlattal kapcsolatos kockázat továbbra is fontos bizonytalansági forrást jelentenek.

Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) használatának elterjedése növelheti a termelékenységet és erősebb növekedést eredményezhet, egyúttal kihívásokat is támaszthat a munkaerőpiacok számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a versenyképességet és növekedést célzó reformok, köztük az egységes piac további integrációjának, a megtakarítási és beruházási unió terén elért előre lépéseknek, valamint a szabályozási környezet egyszerűsítésének gyorsabb előrehaladása a jelenleg előrejelzettnél erőteljesebb gazdasági aktivitást eredményezhet.

“Az energiapiacokon bekövetkezett fejlemények, ha tartósak, javíthatják az inflációs előrejelzéseket, miközben némi növekedési lendületet is adnak”

– fogalmazott Dombrovskis, majd hozzátette: Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése érdekében az energetikai átállás terén tett határozott előrelépés tovább fokozná a gazdasági ellenállóképességet.

Az uniós biztos végezetül arról tájékoztatott, hogy a jövő héten bemutatja az európai szemeszter őszi csomagját, ami tartalmazni fogja annak értékelését, hogy a tagállamok betartják-e az uniós költségvetési szabályokat.

Kapcsolódó cikkek