Mihail GorbacsovOroszországban zavargásokra lehet számítani, ha a hatalom útját állja a demokratikus fejlődésnek. Ezt mondta Mihail Gorbacsov egy moszkvai előadásában, amelyről a The Moscow Times angol nyelvű orosz lap vasárnap számolt be.
Az első és egyben utolsó szovjet elnök szerint a Kreml nem tudja feltartóztatni a demokratikus átalakulást annak ellenére sem, hogy a tavaly májusban harmadszorra is államfői posztra került Vlagyimir Putyin vezetésével működő hatalom keményen lesújtott az ellenzékre. Úgy vélte, azt a társadalmat, amely lendületbe jött, hogy szabad, nyitott és a demokratikus legyen, már nem sikerül megijeszteni.
Az idős orosz politikus – akinek az 1980-as években indított politikája, a peresztrojka és a glasznoszty (vagyis az átalakítás és a nyitottság) végül 1991-ben a Szovjetunió széteséséhez vezetett – támogatta a 2011 decemberi parlamenti választásokat követően Oroszországban kirobbant nagyszabású tiltakozó mozgalmat.”A hatalomnak sikerült egy időre levernie a tiltakozó hullámot, a problémák azonban nem tűntek el maguktól. Ha minden úgy marad, ahogy volt, akkor azok súlyosbodni fognak” – jelentette ki Mihail Gorbacsov a Ria-Novosztyi hírügynökség és a Dokumentumfilm központ szervezésében tartott szombati rendezvényen.
“Ez azt jelenti, hogy az orosz társadalomnak a valódi demokráciára való áttérést célzó próbálkozása előtt állunk, amely történelmi jelentőségű lesz” – idézte a The Moscow Times a szovjet átalakulás atyját. A 82 éves politikus – aki Borisz Jelcin távozását követően támogatta Putyint az alkotmányos rend visszaállításában – ma az orosz államfő egyik nyílt bírálója. Szerinte ma az orosz politika egyre inkább színleléssé változik, a gazdaság úgymond ül a kőolajon és földgázon, miközben a kisvállalkozások hatalmas akadályokkal küszködnek. Azt hangoztatta, hogy új irányítási rendszerre van szüksége az országnak.
Vlagyimir Putyin szemére azt vetik hazai és külföldi bírálói, hogy ahelyett, hogy párbeszédre lépne ellenzékével, arra törekszik, hogy kiszorítsa őket a politikai palettáról. Eközben az orosz államfő külpolitikai retorikája egy üldözött nemzet képét mutatja. A múlt héten az orosz főügyészség a nem kormányzati, közöttük tekintélyes nemzetközi szervezetek tömeges ellenőrzésébe fogott. A nyugati államok bírálatát a Kreml visszautasította, és belügyeibe való beavatkozásnak tekintette.