A biztos felszólította a tagállamokat, hogy haladéktalanul cselekedjenek, és lehetőség szerint nemzeti készleteikből is biztosítsanak eszközöket. Emlékeztetett: az Európai Bizottság átfogó, 90 milliárd eurós csomagot javasolt Ukrajna energiarendszerének fenntartható védelmére és a következő telekre való felkészülés érdekében. A javasolt ukrajnai támogatási hitel elfogadását sürgette, amelyről várhatóan szerdán szavaz az Európai Parlament.

“Ez a finanszírozás megerősíti Ukrajnát, kiszámíthatóságot teremt, növeli a befektetői bizalmat, és egyértelmű politikai jelzést küld Európa elkötelezettségéről”

– mondta.

A biztos szerint Ukrajna energiaszuverenitásának támogatása nem jótékonyság, hanem európai biztonsági érdek.

“Egy ellenálló ukrán villamosenergia-hálózat egész kontinensünket erősíti”

– tette hozzá.

Felszólalásában arra is rámutatott, hogy Oroszország célzott és szisztematikus támadásokat hajt végre Ukrajna kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrája ellen. “Ezek nem a háború mellékhatásai, hanem tudatos csapások, amelyeknek célja, hogy a civileket sötétségbe és hidegbe taszítsák” – fogalmazott. Hozzátette: Moszkva “fegyverként használja a telet”, humanitárius katasztrófát próbál előidézni, ám Ukrajna nem marad egyedül, Európa mellette áll.

A télre való felkészülés kiemelt prioritás marad: a háború kezdete óta közel 350 millió eurót különítettek el erre a célra, ebből 40 millió eurót a 2025/2026-os tél előkészítésére.

Kos rámutatott: az energiarendszer elleni támadások nem csupán infrastruktúrát rombolnak, hanem az emberek fűtéshez, vízhez és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését is veszélyeztetik.

Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: a fegyverek okozta pusztítás, az áramszünetek, a fűtetlen lakások és az extrém hideg tűrhetetlen, emberhez méltatlan humanitárius válsághelyzetet idézett elő Ukrajnában.

A kárpátaljai származású képviselő hangsúlyozta, hogy a lelkileg és testileg megviselt lakosságot már csak a remény élteti, hogy a békekezdeményezések hamarosan célba érnek. Hozzátette: a béke az egyetlen eszköz, amely megszünteti a fegyverek zaját és véget vet a pusztításnak.

Úgy fogalmazott: aki más politikát erőltet, kárt okoz a helyieknek. Kiemelte, hogy Magyarország a kezdetektől elítéli az orosz agressziót, és következetesen a béke mellett áll ki, ennek ellenére – mint mondta – igazságtalan támadások érik.

Ferenc Viktória emlékeztetett arra, hogy Magyarország a háború kitörése óta támogatja Ukrajna lakosságát, történelmének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását valósítva meg. A magyar kormány közel 200 millió euró támogatást nyújtott, valamint védelmet biztosított az országban menedéket keresőknek. Az energiaválság kezelésével kapcsolatban a képviselő közölte: Ukrajna teljes áram- és földgázimportjának több mint 40 százaléka Magyarországról érkezik, így Magyarország jelenleg az ország első számú villamosenergia- és földgázellátója. Felszólalásában kiemelte: a jogtalan toborzások során a helyi lakosságot érő jogsértések tragikus következményekkel járnak. Emlékeztetett arra, hogy az ügyben írásban is felhívták az Európai Bizottság figyelmét, és a biztos elismerte, hogy tudomása van a jogsértésekről, ugyanakkor – állítása szerint – a problémával érdemben nem kíván foglalkozni.

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő felszólalásában kiemelte: az ukrajnai infrastruktúra elleni támadások csak még több szenvedést okoznak a négy éve tartó háborúban. Hangsúlyozta: Magyarország éles vitát folytat az Európai Unió Ukrajna-politikájáról, ugyanakkor a bajba jutottaknak segítséget nyújt.

Elmondta: januárban az ukrán áramimport 45 százaléka Magyarországról érkezett, a tavalyi ukrán gázimportnak szintén 45 százaléka Magyarország felől érkezett.

“A magyar olajvállalat havonta 50 000 tonna dízelüzemanyagot szállít Ukrajnának. Sok köszönetet nem kapunk ezért, fenyegető hangnemet annál inkább”

– fogalmazott.

A képviselő szerint a pusztulást és az újabb tízezrek halálát látva újabb ok van arra, hogy békét akarjanak “ebben a háborús hangorkánban”. Úgy vélte, az európai parlamenti többség válasza a tragédiákra nem a béketárgyalás, hanem az, hogy még több pénzt biztosítanak a háborúra, amiből szerinte még több tragédia következik.

Az energetikai rendszerekről szólva azt javasolta az uniós intézményeknek, hogy akkor is legyenek érzékenyek, amikor más tagállamok számára kulcsfontosságú létesítményeket ér támadás. Példaként említette a Barátság kőolajvezetéket, amelyet – mint mondta – többször megtámadtak, valamint az Északi Áramlat vezetéket, amelyet felrobbantottak.

“Önöknek egy szavuk nem volt”

– jegyezte meg.

Képviselői kérdésre válaszolva Dömötör Csaba elmondta: Magyarország energiaellátási helyzetét örökölt infrastruktúra határozza meg, az ország nem rendelkezik tengeri kijárattal. Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány számos intézkedést tett a függőség mérséklésére, interkonnektorokat építettek, és szeretnék csökkenteni a kitettséget, de ez nem megy egyik napról a másikra.

“Ha azt javasolják nekünk, hogy máshonnan, drágábban vásároljunk energiát, annak az árát valakinek meg kell fizetnie. A magyar vállalkozásoknak és a magyar családoknak kellene viselniük ezt a terhet. Ez pedig nem fog menni”

– fogalmazott.

Magyarország nem kíván a háborús pályára lépni, ami heves vitákat eredményez az ukrán kormánnyal is.

A magyar miniszterelnököt több fenyegetés érte ukrán közéleti szereplők részéről, és amikor ezek megtörténnek, az uniós intézmények nem emelik fel a szavukat.

“Itt kettős mércét alkalmaznak”

– mondta.