A szakértő kifejtette, míg 40-50 évvel ezelőtt az alacsonyan képzett, betanított szakmunkás is kielégítette a német gazdaság igényeit, ma már sokkal inkább programozókra és mérnökökre van szükség. Vannak olyan területek, ahol pedig szakdolgozókból van kevés, például az egészségügyben – tette hozzá.

Megjegyezte azt is, bár a migránsoknak juttatott segély révén bővülő fogyasztás várhatóan 0,2 százalékponttal gyorsítja a német GDP-növekedési ütemet, ennél azonban jelentősebben, több mint 1 százalékkal nő a lakosság száma, így az egy főre jutó GDP értéke csökken. Problémának nevezte azt is, hogy a pluszfogyasztás mögött segélyek állnak, ez pedig jövedelmek átcsoportosítását jelenti a bérből és fizetésből élőktől a segélyből élők felé.

Sokkal jobb lenne, ha a munkaerőpiacon elhelyezkedve tudnák pörgetni a gazdaságot a bevándorlók, csakhogy képzettségük és nyelvi tudásuk erre nem alkalmas – vélekedett a szakértő. Azt is megjegyezte, hogy múltbéli adatok szerint a bevándorlás a bérezési viszonyokat is átrendezi: az alacsonyabb kereseti szinteken bércsökkenést, a magasabb pozícióban pedig emelkedést hozhat.