Matematikusok a görög költségvetés nyomában

Matematikusok a görög költségvetés nyomában

Matematika tanárnő a táblánál

Gernot Brähler professzor-kutató csapatának számításai szerint Görögország már 2001-ben is csalással jutott be az euróövezetbe. “Ezt követően pedig meghamisított adatokkal kerülte el a büntetéseket” – állítja az egyetem tanulmánya. A kutatók a hamis adathalmazok azonosítására 1938-ban kidolgozott Benford eloszlási képletet alapul véve végezték el vizsgálataikat. A statisztikai képlet azt a törvényszerűséget modellezi, amely szerint a számok sokkal nagyobb gyakorisággal kezdődnek kisebb számjeggyel, mint nagyobbakkal.

Gernot Brähler

Gernot Brähler 

Az 1, 2 és 3-as számjegyek sokkal nagyobb gyakorisággal szerepelnek számok legnagyobb helyiértékén mint a többi számjegy. Az 1-es számjegy előfordulási gyakorisága a legmagasabb helyiértéken például 30 százalék, a legnagyobb az összes számjegy közül, a 9-es számjegyé pedig mindössze 4,6 százalék.  “Meghamisított számoknál a számjegyek eloszlása eltérést mutat a Benford képlethez képest” – állítják az egyetem kutatói, ami legalábbis “kreatív könyvvitelre” enged következtetni. A matematikusok az összes uniós tagország 1999 és 2009 közötti adatait alapul véve végezték el számításaikat és a legnagyobb eltérést a Benford képlettől Görögország esetében tapasztalták.

Minden egyes ország esetében 156 adatot vizsgáltak meg, beleértve az adósságállományt, a beruházásokat és a költségvetési kiadásokat is. A matematikusok egyúttal arra a meglepő megállapításra jutottak, hogy Belgium adatai alig valamivel bizonyultak jobbnak Görögországéinál, ami szerintük “megérne egy alaposabb vizsgálódást is”.