A válságtérkép lehetővé tenné a társadalmi és szociális kirekesztettségben élők problémáinak célzott kezelését. A nyomor és a társadalmi kirekesztés leginkább sújtotta európai válságterületeinek felméréséhez közös szempont lehet a munkahelyek elérhetősége, a városközpontok távolsága, a munkanélküliség mértéke, a közszolgáltatások minősége, a környezeti feltételek, az infrastrukturális körülmények, a lakosság jövedelme és iskolázottsága, a közlekedési infrastruktúra működése és a társadalmi feszültség mértéke. A romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiáról szóló jelentés egyik alapelve, hogy az egyes szakpolitikai területeken el kell határolni egymástól az általános szociális és gazdasági problémákat, illetve az etnikai kérdéseket.

Járóka Lívia elmondta, hogy az eddigi kutatások azt mutatják, a romák kirekesztését nem kizárólag etnikai hovatartozásuk okozza, hanem egyéb, elsősorban gazdasági tényezők kölcsönhatása. Ugyanez igaz a roma gyermekek oktatási kilátásaira is, a faji alapú elkülönítés továbbra is széles körben elterjedt. Jogsértő gyakorlata ellenére a legnagyobb szakadék nem a roma és nem-roma gyermekek között húzódik, hanem a dolgozó szülők és a gazdaságilag inaktív családok gyermekei között. Magyarországon a nyomorban élőknek csupán körülbelül harmada roma, mélyszegénységben pedig a romák egyharmada él.

Járóka Lívia

Ez is arra enged következtetni, hogy a stratégia sokkal hatékonyabb és igazságosabb, ha nem származás szerint, hanem társadalmi és gazdasági jellemzők alapján határozza meg a célcsoportját. A romakérdésben nem az általánosságban vett, pusztán jövedelmi alapon mért szegénység elleni küzdelemről van szó. Konkrétan a szegénység olyan speciális formájáról, amely azokat az átmeneti gazdaságokból kiszorult képzetlen rétegeket érinti, amelyek főleg falusi és városkörnyéki területeken élnek, nagy nyomorban. A magyar soros elnökség célja, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadja a tagállamok romaintegrációs stratégiáinak európai keretrendszerét, az európai romastratégiát.