Élesen elítélte és provokációnak nevezte az amerikai elnök kedden az észak-koreai atomrobbantást.

Phenjan már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy végrehajt egy kísérleti robbantást, de konkrét időpontot soha nem közölt. Az időzítésnek nagy jelentősége van: csupán egy nappal azelőtt történt a robbantás, hogy Barack Obama amerikai elnök elmondja az Egyesült Államok helyzetét értékelő ez évi beszédét.

A KCNA phenjani állami hírügynökség közleményében azt írta, sikeresen és tökéletesen hajtották végre a föld alatti nukleáris robbantási kísérletet, amelynek célja megfogalmazásuk szerint az ország védelmének és szuverenitásának erősítése volt az Egyesült Államok folyamatos ellenséges magatartásával szemben. A KCNA azzal vádolja Washingtont, hogy korlátozni akarja Észak-Korea békés, szuverén jogát műholdak felbocsátására.

A kísérlethez “egy miniatürizált és könnyebb nukleáris eszközt használtak, amelynek a korábbiaknál nagyobb volt a robbanóereje, így annak semmilyen negatív hatása nem volt a ökológiai környezetre” – tették hozzá.

A nagyhatalmaknak éppen az az egyik aggálya, hogy Észak-Korea miniatürizált nukleáris eszközt használ, mert ez azt jelenti, hogy már rendelkezésére áll egy olyan kifinomult technológia, amely lehetővé teszi már egy robbanótöltetbe szerelhető, kisméretű bomba előállítását. Mindeddig bizonytalan volt, hogy Phenjan képes-e kifejleszteni egy olyan nagy hatótávolságú rakéta robbanótöltetét, amely már el tudja érni az Egyesült Államok területét is. Ha sikerült neki miniatűr bombát előállítania, akkor a helyzet gyökeresen megváltozott. Annál is inkább, mert Észak-Korea a ballisztikus technológia fejlesztése területén december elején sikeres rakétaindítást hajtott végre.

Az AP amerikai hírügynökség szerint valószínűleg sokan úgy tekintik, hogy a robbantással és időzítésével Kim Dzsong Un fiatal észak-koreai vezető üzent az Egyesült Államoknak. Azon túl, hogy a robbantást csupán egy nappal Obama beszéde előtt hajtották végre, néhány nap múlva – szombaton – lesz Kim Dzsong Un néhai apjának, elődjének, a 2011 decemberében elhunyt Kim Dzsong Ilnek a születésnapja. Kim Dzsong Il emlékét az észak-koreai propaganda rendszeresen összekapcsolja az ország nukleáris ambícióival. Ezenkívül idén lesz 60 éve, hogy Észak-Korea fegyverszünetet kötött Dél-Koreával a három évig tartó háború után.

Barack Obama egyidejűleg gyors és hiteles fellépést sürgetett a nemzetközi közösség részéről.

Az Egyesült Államok a jövőben is megteszi a saját maga és a szövetségesei megvédelmezéséhez szükséges lépéseket, hangsúlyozta a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott elnöki közlemény.

Amerika mellett az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezetének (CTBTO) képviselője is elítélte a kísérleti atomrobbantást, amit Észak-Korea hajtott végre kedd hajnalban.

A nukleáris kísérlet egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, és megkérdőjelezi a globális nukleáris leszerelés érdekében tett erőfeszítéseket – hangsúlyozta Tóth Tibor, az egyezmény előkészítő bizottságának vezetője. A tesztrobbantás olyan  aggasztó esemény, amelyet mindenkinek el kell ítélnie.

A nukleáris kísérleti robbantások globális tilalmát előkészítő nemzetközi szervezet mérőállomásai szokatlan szeizmikus eseményt észleltek Észak-Korea területén, majd nem sokkal később Phenjan közölte, hogy végrehajtotta harmadik föld alatti, kísérleti atomrobbantását.

A diplomata felidézte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009-ben felszólította Phenjant, hogy csatlakozzon az atomcsend-egyezményhez. Idén januárban egy másik BT-határozat intette Észak-Koreát attól, hogy újabb tesztrobbantást hajtson végre.

“Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a nukleáris tesztrobbantásoknak. A nemzetközi közösségben széles körű támogatás érezhető az egyezmény hatályba lépése mellett” – jelentette ki a CTBTO képviselője.

Az egyezményt az 1990-es években hozták létre, de életbe lépéséhez még szükség van meghatározott országok – Egyesült Államok, Kína, Izrael, Irán, Észak-Korea és Egyiptom – csatlakozására. Eddig 157 másik állam írta alá az egyezményt.