Nem kell szűkíteni az elnöki hatáskört

Nem kell szűkíteni az elnöki hatáskört

Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis, a védelmi tárca irányítója hétfőn a szenátusban tartott meghallgatáson amellett érvelt, hogy a külföldi amerikai hadműveletekre vonatkozó jogi szabályozáson nem kell változtatni. 

A törvényhozók közül ugyanis sokan azt szorgalmazzák, hogy a külföldön folytatandó amerikai hadműveletekhez szükséges felhatalmazás rendjét újra kellene szabályozni, mégpedig úgy, hogy szűkítsék az amerikai elnök hatáskörét és a döntés joga a kongresszushoz kerüljön. 

Az Egyesült Államoknak jelenleg 19 országban vannak katonái. Ám egyes törvényhozókat megdöbbentett, hogy október elején a nyugat-afrikai Nigerben négy amerikai katona életét veszítette egy terrorcsoporttal folytatott tűzharcban, és kiderült, hogy vagy 800 amerikai katona harcol afrikai hadműveletekben, miközben a kongresszusi politikusoknak nem is volt tudomásuk erről. “Több nyilvános vitát kellene folytatni erről, nem hiszem ugyanis, hogy az amerikaiak szeretnék, hogy az Egyesült Államok globális háborút vívjon titokban és minden ellenőrzés nélkül” – fogalmazott a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán Ben Cardin demokrata párti szenátor. 

A szenátusi vita egyébként az amerikai katonai műveletek, elsősorban is az Irakban és Szíriában az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni hadműveletek alkotmányosságáról folyt. 

Rex Tillerson külügyminiszter hangsúlyozta: a Trump-kormány nem akar a kongresszustól az erő alkalmazására felhatalmazó új törvényt. A 2001. szeptember 14-én – a szeptember 11-i terrortámadások utáni napokban – elfogadott törvény ugyan felhatalmazást ad terroristák elleni külföldi hadműveletekre, csakhogy akkor még nem létezett az Iszlám Állam terrorszervezet. Viszont az Iszlám Állam elleni bevetésekhez a jelenlegi kormány ezt a törvényt tekinti irányadónak. 

“Ez a törvény változatlanul szilárd alapja a változó jellegű fenyegetések elleni katonai fellépésnek” – szögezte le James Mattis védelmi miniszter. Figyelmeztetett egyúttal arra, e törvény visszavonása azt jelezné a világnak, hogy Amerika “visszavonul a küzdelemtől”. A tárcavezető hangsúlyozta továbbá: jóllehet, a kongresszus további támogatásának megerősítése üdvözlendő lenne, ám új alkotmányos felhatalmazás, új törvény nem szükséges az al-Kaida, a tálibok, vagy az Iszlám Állam elleni harchoz.

Mind Tillerson, mind Mattis erőteljesen hangsúlyozta, hogy amennyiben a törvényhozók mégis úgy döntenek, hogy változtatnak az eddigi szabályozáson, és vagy kiegészítik a jelenlegi törvényt, vagy teljesen újat fogadnak el, a megszavazásáig semmiképpen ne függesszék fel a már érvényben lévő törvényeket, beleértve a 2002-ben az iraki háború megindítására felhatalmazást biztosító törvényt. 

Jeff Flake arizonai republikánus szenátor, aki éppen a napokban jelentette be, hogy jövőre visszavonul a politikai életből, Tim Kaine demokrata párti szenátorral együtt új törvény megalkotását szorgalmazta. A politikus úgy vélte, hogy mivel a szenátusi bizottság jelenlegi tagjainak egyike sem volt szenátor a most érvényben lévő törvény 2001-ben történt megszavazásakor, ezért új törvényre van szükség, amely már magában foglalja az Iszlám Állam elleni hadműveletekre szóló felhatalmazást is. 

Az elmúlt másfél évtizedben már több kísérlet volt a kongresszusban egy új törvény megalkotására, ám ezek a javaslatok mindig elbuktak, még a megvitatásukig sem jutottak el.