Hillary ClintonHillary Clinton amerikai külügyminiszter a karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében nyomatékosan kérte, a magyar miniszterelnök fontolja meg a következményeit annak, hogy ha több, sarkalatos törvény a jövő hónapban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba. 

A magyar kormányfőhöz december 23-án intézett levele bevezetőjében Hillary Clinton a június 30-i, magyarországi látogatása idején folytatott beszélgetésükre hivatkozik. Felidézi, akkor elmondta, országaik között szoros a kapcsolat, mivel NATO-szövetségesek, gazdasági partnerek és barátok, közös értékekre és elvekre alapozva építkeztek az elmúlt 20 évben – írja az amerikai diplomácia vezetője a Népszabadság birtokába jutott levélben.

Emlékeztet arra is, hogy a júniusi találkozón beszéltek a magyar demokratikus intézmények megőrzéséről és arról, hogy biztosítani kell ezek további erősödését és növekedését. Úgy fogalmaz: “Kifejeztem aggodalmunkat a tervezett alkotmányos változásokkal kapcsolatban az ön országában, kiemelten kérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti valódi elkötelezettséget. Nagyra értékeltem azt, hogy akkor elkötelezettségét fejezte ki amellett, hogy Magyarország hű marad demokratikus hagyományaihoz és a személyes szabadságjogok védelméhez.” 

Eleni Tsakopoulos Kounalakis

Hillary Clinton a továbbiakban kitér arra, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, “mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építő jellegű megjegyzéseinket”. Hozzáteszi: “aggodalmaink jelentősek és megalapozottak”, a sarkalatos törvények szövegének alapos vizsgálatára épülnek, valamint olyan nemzetközi, “nagy tiszteletnek örvendő” civil szervezetek elemzésén alapulnak, mint a Transparency International, a Riporterek Határok Nélkül, az EU Velencei Bizottsága, vallási szervezetek szövetségei, valamint független magyar társadalmi szervezetek. A közelmúltban aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság igazsági, alapjogi és polgárjogi alelnöke, valamint az EU pénzügyi bizottságának hivatala is – írja Hillary Clinton, hozzáfűzve, hogy a magyar Alkotmánybíróság néhány sarkalatos törvény bizonyos pontjait alkotmányellenesnek ítélte.

December 23-i levelében az amerikai külügyminiszter, megállapítva, hogy kevesebb mint két hét van hátra Magyarország új alaptörvénye és több hozzá kapcsolódó, fontos sarkalatos törvény hatálybalépéséig, sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a washingtoni kormány és a fent említett más csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához. Úgy fogalmaz: “Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis ismét nyomatékosan kérem, fontolja meg az összes következményét annak, ha a törvények a jövő hónapban mindenfajta változtatás nélkül lépnek hatályba.” 

Orbán Viktor

Ezzel összefüggésben példaként említi, hogy az Európai Bizottság megjegyezte, az új bírósági szabályozás a bírósági szervezet elnökének kezében összpontosítja a hatalmat. Az Egyesült Államok véleménye szerint ez a szabályozás a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből – írja, hozzátéve, sok elemző véli úgy, hogy a valódi bírói függetlenség érdekében a Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene adni a bírók kinevezésének és előléptetésének jogát.