A felek képviselői az Oslo közelében fekvő Hurdalban adták ki erről szóló nyilatkozatukat Kuba és Norvégia megbízottainak jelenlétében. Ez a két ország vállalta a békefolyamat védnökségét. A jelentések szerint nem fogott kezet egymással a két delegáció vezetője, a kormány részéről Humberto de la Calle volt alelnök és Iván Márquez, a gerillák képviselője.

A párbeszéd középpontjában a földreform, a vidék fejlesztése, a kábítószer-kereskedelem, az áldozatok sorsa és az áll, hogy milyen politikai jogaik lesznek a gerilláknak, ha sikerül megállapodni, és leteszik a fegyvert. A lényegi kérdésekről Havannában, zárt ajtók mögött folyik majd a vita november 15-i kezdettel. Lezárásának nincs hivatalos határideje, de Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szerint “inkább hónapokban, mint években” fogják számolni az időt.

A legutóbbi, 1999-2002 között folytatott, sikertelen béketárgyalásoktól eltérően most nem hirdettek ki tűzszünetet. Akkor a kormány azzal vádolta a gerillákat, hogy soraik megerősítésére használják ki a fegyvernyugvást.

“Nem beszélünk tűzszünetről a békefolyamat lezárása előtt. A katonai műveleteket nem fogják felfüggeszteni” – ismételte meg Humberto de la Calle a korábban már jelzett kormányálláspontot. A kormányküldöttség “óvatos optimizmussal” vág bele a tárgyalásokba, míg Márquez szerint “a folyamat nagyon törékeny”.

A FARC 1964-ben alakult, főként a szegényparasztság érdekeinek a védelmében. Az utóbbi harminc év alatt a konfliktus a kormány becslései szerint 600 ezer halálos áldozatot követelt; további 3,7 millió ember elmenekült a lakóhelyéről, 15 ezren pedig eltűntek.