titkos akció a Disznóöbölben

Újabb titkos iratokat, a CIA és két népszerűtlen közép-amerikai diktátor szoros kapcsolatát bemutató dokumentumokat hoztak nyilvánosságra az Egyesült Államokban. A téma az ötven évvel ezelőtti Disznó-öbölbeli invázió, amelyben kubai emigránsok amerikai segítséggel akarták megdönteni Fidel Castro hatalmát.

A feljegyzések ismertetését a független intézetként működő National Security Archive, azaz nemzetbiztonsági archívum jogi úton kezdeményezte még áprilisban. A kutatócsoport évek óta küzd azért, hogy az invázióról szóló öt dokumentumkötetet nyilvánosságra hozzák, és már csak egy maradt titkosítva. A nagyközönség most először tájékozódhat arról, hogy Guatemala akkori elnöke, Miguel Ydigoras Fuentes segítette a kubai emigránsokat azzal, hogy helyet biztosított kiképzőtáboraiknak, sőt még guatemalai csapatok részvételét is szorgalmazta a partraszállásban. Ugyanakkor ajánlatát visszautasították. Az elnök egy ponton még bízott abban, hogy Amerika támogatna egy nemzetközi erőt, amely Latin-Amerika-szerte küzdött volna a kommunizmus ellen. 

bevetésen

Miguel Ydigoras Fuentes a hadsereg támogatását élvezte, lázadó erők azonban meg akarták fosztani hatalmától 1960 novemberében. A dokumentumok tanúsága szerint guatemalai tisztek napalmot kértek az amerikaiaktól, hogy legyőzzék a felkelőket. A kérést “technikai okok miatt” megtagadták. Az Egyesült Államok azonban átrepülésekkel segített elfojtani a nyugtalanságot.

Ritkán látott részletességgel írják le a feljegyzések Luis Somoza nicaraguai elnök és a fivére, Anastasio Somoza tábornok közötti szoros kapcsolatot. A Somoza testvérek biztosították a bázist, amelyről a Disznó-öbölbeli légi támadásokat indították. A dokumentumok “az Egyesült Államok hidegháborús prioritásait mutatják” – mondta Peter Kornbuch, az archívum kubai dokumentációval foglalkozó projektjének vezetője. “A legfontosabb Castro legyőzése volt, az kevésbé számított, hogy nyomást gyakoroljanak rendkívül népszerűtlen rezsimekre, mint például a Somoza-rendszer” – fejtegette.

elfogták őket

Guatemalai kiképzés után ezerháromszáz kubai emigráns szállt partra Kuba szigetén 1961. április 17-én. Két nappal korábban kubai menekültekből toborzott pilóták megsemmisítették Fidel Castro szűkös légierejének egy részét, de a diktátornak még így is elegendő gépe maradt, hogy távol tartsa a szigettől az inváziós egységeket ellátó hajókat. Az összecsapásokban csaknem háromszáz kubai és emigráns katona halt meg. Akiket elfogtak, kivégezték, másokat évekig fogva tartottak. Az ezer-kétszáz fogoly java részét viszont a Kennedy-adminisztrációval kötött egyezség után elengedték.

John. F. Kennedy elnök és a híres zászló

A Disznó-öbölbeli inváziót feltáró öt kötetet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA eredeti belső dokumentumaiból és interjúkból állította össze a CIA hivatásos történésze, Jack Pfeiffer az 1970-es évek közepén. Később a történész is megpróbálta elérni az iratok nyilvánosságra hozását, de nem járt sikerrel. Peter Kornbuch szerint az ötödik kötetnek is napvilágra kellene kerülnie, mert Pfeiffer erős CIA-kritikáját tartalmazza.