Semjén Zsolt szombaton a fővárosban, a program nyitányaként útnak indította a Felvidékre tartó iskolásokat, a Budai Várból. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a Határtalanul! program lényege, hogy ne érettségizzen le egyetlen fiatal sem úgy Magyarországon, hogy nem volt intézményes formában legalább egyszer határon túli magyarok között. Az a cél, hogy ez fordítva is így legyen, személyes barátságok szövődjenek, és soha többet ne lehessen azt mondani egy erdélyi magyarnak Budapesten, hogy túrista, és ne lehessen lerománozni.

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt felidézve az egy évvel ezelőtt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, úgy fogalmazott, hogy ez a jogszabály nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti; szembenézett a trianoni katasztrófa okaival, a külső és belső magyarellenességgel. A nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel megtették a legfontosabb lépést, amelyet Trianon katasztrófájának orvoslására meg lehetett tenni, és kiterjesztették a magyar állampolgárságot a világon bárhol élő magyarra. 

Semjén Zsolt szerint a nemzet közjogi egyesítése folyamatosan és gördülékenyen halad, és kitért arra, hogy megérkezett a kilencvenezredik állampolgársági kérelem. “Szent István óta a magyar nemzet nemcsak kultúrnemzet volt, amit a közös nyelv, kultúra és történelmi sorsközösség tart össze, hanem közjogi nemzet is” – fogalmazott a kormányfő kereszténydemokrata helyettese, aki kijelentette, soha senki nem szakíthatja szét ezt a nemzetet. Ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban.

A kirándulás résztvevői 

“El fogjuk érni őket, megerősítjük magyarságukban, identitásukban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy így, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak. Megcselekedtük, amit a törvény előírt, megindult a nemzet közjogi egyesítése, az iskolák közötti kapcsolatépítése, lesz nemzeti regiszter, és elmondhatjuk, megharcolunk minden magyarért – összegzett a miniszterelnök-helyettes.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bejelentette: a Magyarság Házának a Magyar Kultúra Alapítványnak a Budai Várban lévő háza ad otthont a jövőben. A ház olyan központként szolgál majd, amelyben a határon túli magyar értékeket, emlékeket tárják a világ elé. Kulturális és oktatási központ lesz, egyszerre látja el a hagyományőrzés, a múzeumok tradicionális bemutató funkcióját, valamint a nevelés és programszervezés feladatait. Komplex, interaktív közművelődési központot szeretnének létrehozni, amely méltó módon szolgálja a nemzeti önbecsülés megőrzését.

Répás Zsuzsanna

Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az eddig méltatlanul háttérbe szorított diaszpóra, a szórványmagyarság értékeinek bemutatására. A célok között jelölte meg, hogy a világ elé tárják: a magyar nemzet milyen egyedi, sajátos helyzetben van, és megmutassák értékeinket. A tervek szerint a Magyarság Házában kapna otthont egy új nemzetpolitikai kutatóintézet is, amelynek előkészületei már célegyenesbe értek. Az intézet a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap intézményeként áll fel, és összetett kutatási tevékenységet folytat majd, alapvető rendeltetése a kormányzati munka tudományos megalapozása lesz.

Az intézet profilja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, magyarságpolitikai kutatások összehangolása, kezdeményezése. Sokrétű kutatómunkát végeznek majd a magyarság demográfiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi és kulturális értékei témakörében. Az a cél, hogy erre a tudományos alapra lehessen majd hosszú távú kormányzati politikát építeni. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, felidézve a trianoni békeszerződés aláírását, azt mondta, hogy ez a nap a diákokról is szól, értük is született. Akkor nagyon sokan azt vizionálták, hogy megszűnik a magyarság, Magyarország beolvad az emberiség nagy tengerébe.

Tanulmányi kirándulás résztvevői

Hogy ez nem történt meg, az elsősorban az akkori tanároknak és diákoknak köszönhető, akik nem engedték, hogy elhaljon az a csodálatos érték, amelyet évezrede magyarságnak, magyar nyelvnek, kultúrának hívnak. Kitért arra, hogy bár a határok kezdtek elolvadni, Magyarországon egészen tavaly áprilisig olyan belpolitikai élet volt, amelyben a magyarságot megvallani, nem volt sikk. Mégis a fiatalok egyre nagyobb hányada kezdte megérezni, hogy nemcsak Angliába, a tengerentúlra kell és érdemes kirándulni, hanem meg kell ismerni a gyökereinket, a történelmünket, múltunkat is.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke fontosnak tartotta, hogy azok a kirándulások, amelyeket évek óta szerveznek, immár állami szintre emelkedtek. A jelenlévő diákokon túl még további tizenöt iskolából, összesen mintegy hétszázan indultak ezen a hétvégén külhoni kirándulásokra. A Budai Várból kétszázhuszonöt újpesti, aszódi, szentendrei, gödöllői és ócsai diák indult szombaton felvidéki kirándulásra a Rákóczi Szövetség szervezésében.