Legközelebb egy év múlva esedékes, hogy Magyarország megkaphatja a felkérést az afgán főváros, Kabul repterének irányítására, ezúttal egy évre. Ezt Kilián Nándor dandártábornok mondta kedden.

A parancsnokot és a vele együtt hazatérő kontingenst ünnepélyes keretek között fogadták Kecskeméten. A 2010. október 1-től idén április 1-ig a kabuli nemzetközi repülőtéren szolgálatot teljesítő mintegy nyolcvan fős állomány vezetője az MTI-nek elmondta, Magyarország már megtette az előzetes vállalását a reptér újbóli irányítására, amelyet, ha minden a tervek szerint alakul, 2012 április 1-től vehet át a román hadseregtől.  

A tábornok szerint a NATO elégedett volt a magyar kontingens féléves munkájával, amely nagyon összetett és szerteágazó volt. Egyebek között a magyarok adták a legfontosabb posztokon lévő beosztásokat, így az irányítótorony, a logisztika, az őrzés-védés, de a területen kívüli őrjáratok vezetését is magyar katonák látták el. A repülőtér adottságait ismertetve elmondta, hogy egy, a tengerszint felett 1800 méter magasan lévő, polgári és katonai feladatokat egyszerre ellátó létesítményről van szó, amely egyetlen, 3,5 kilométeres “betoncsíkkal”, vagyis felszállópályával rendelkezik. Forgalmának majdnem hetven százalékát az áruszállító repülőgépek adják, így a legnehezebb feladat a leszállás, kirakodás és a felszállás koordinálása volt.

A repülőtér mindössze kétszer akkora, mint a kecskeméti katonai repülőtér, mégis egy évben százhúszezer repülő és helikopter használja, a katonai részen több mint kétszázötvenezer tonnás a teherforgalom, tehát “zsúfolt és lüktető” helyről van szó – mutatott rá. Ráadásul a civil forgalom minden évben mintegy huszonöt százalékkal, míg a teherforgalom harmincöt-negyven százalékkal növekszik.

“A munka maga egy örökös sakkjátszma, ahol az előzetes terveket folyamatosan felül kell bírálni a földi személyzetnek is”, ahhoz, hogy a leszállások, kirakodások, majd a felszállások folyamatosak legyenek – mondta Kilián Nándor arról, hogy mit tartott az egyik legnagyobb kihívásnak. A repülőtér katonai részén mintegy ötezer ember dolgozik, a személyzet ellátásáért is a magyarok voltak felelősek, A vezetőkre további terhet ró a reptér elhelyezkedése, mivel a tengerszint feletti majdnem kétezer méteres magasság miatt csak nagyobb fel és leszálló sebességet lehet tartani, míg a helikopterek például csak kevesebb súllyal emelkedhettek fel a ritkább levegő okán.  

Kilián Nándor a vészhelyzetekkel kapcsolatban azt mondta hogy szinte nem volt olyan hét, amikor ne kellett volna intézkedni például egy repülőgép leállt hajtóműve vagy egyéb más fedélzeti meghibásodás miatt, de ebből fakadó szerencsétlenség nem fordult elő.

De a tábornok elmondta azt is, hogy bár Kabulban rengeteg öngyilkos merénylet, robbantás, rakétás támadás fordul elő és több “belövési” kísérlet is volt az idő alatt, amíg ő volt a parancsnok a repülőtéren, de szerencsére egyetlen rakéta sem zuhant a zárt övezeten belüli területre. Az előző vezető nemzet, vagyis a görög idején viszont előfordult, hogy repülőgépben esett kár a támadások miatt.

A kabuli nemzetközi repülőteret fél éven keresztül sikeresen vezette az Afganisztánba vezényelt magyar katonai kontingens, így a NATO illetékes parancsnokságától újabb, ezúttal egy évre szóló felkérést kapott Magyarország – közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden Kecskeméten.

 “Bízom benne, hogy ezzel a sikeres küldetéssel közelebb kerültünk a békéhez” – mondta a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisán tartott ünnepségen, ahol fogadták a hazatérő kontingenst. Hende Csaba hangsúlyozta, a nemzetközi biztonsági közreműködő erő (ISAF) kötelékében szolgáló katonák tevékenységének költségeit mindig a küldő ország fedezi. A misszió a rendkívül magas presztízse és elismertsége mellett viszonylag biztonságos és kevésbé költséges.

A kontingens vezetője, Kilián Nándor visszaveszi a kecskeméti légibázis vezetését helyettesétől.