A parlamenti választások első fordulójának eddigi eredményei alapján az iszlamista csoportoknak elsöprő többségük van. Az eredmény aggodalmat váltott ki a liberálisok soraiban, akik az egyiptomi felkelést irányították, valamint a hadseregben, amely átvette a hatalmat a megbuktatott Hoszni Mubarak elnöktől.

Muhtár Mulla tábornok, a kormányzó katonai tanács tagja újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Egyiptom a demokrácia korai időszakában van. A parlament nem képviseli a társadalom egészét. Az új törvényhozást elvben azzal bízzák meg, hogy alakítson egy százfős alkotmányozó nemzetgyűlést, amely az új alkotmányt előkészítené. Mint a tábornok elmondta, az új tanács egyeztetne a parlamenttel és a kormánnyal, szavatolandó, hogy a nemzetgyűlés képviseli majd az összes vallást, szakmát és politikai pártot.

Azt mondta, az új tanács megkísérli korlátozni a keményvonalas szalafisták befolyását, akik a saría (iszlám törvények) hiánytalan alkalmazását hirdetik. Az egyiptomi nép nem engedné meg, hogy iszlám törvénykezést vezessenek be Egyiptomban. Ez nem azért történik, mert a katonai kormányzó tanács nem bízik a parlamentben; ők szabad és tisztességes választást akarnak, de a keletkező új törvényhozás nem képviseli a társadalom minden rétegét.

Az új alkotmány határozza majd meg Egyiptom Mubarak utáni korszakának politikai rendszerét. Liberális csoportok és a hadsereg, amely világi intézményként felügyelte az iszlamisták bejutását soraikba, aggódnak amiatt, hogy a vallási szélsőségesek túl nagy befolyásra tesznek szert, továbbá megpróbálhatják a saría megvalósítását az állam politikájában. 

November közepén Egyiptomban tüntetések robbantak ki az alkotmányügy charta tervezete ellen, amit a hatalmat a hatalmat gyakorló katonai tanács javasolt. A kairói Tahrír téren szórványos összetűzések voltak a tüntetők és a rendőrök között, mintegy negyvenen meghaltak.

Juszri Hamad, az ultrakonzervatív szalafisták, az an-Núr párt szóvivője kijelentette, hogy a katonai tanács a népszerű iszlamista csoportok kárára akarja megnyugtatni a liberálisokat. A történteket a Mubarak-rendszer politikájának folytatásaként értékelte, amikor is kiközösítették az iszlamistákat. Hozzátette, hogy a katonai tanácsnak az ő véleményüket és a kormányintézményekben való jelenlétüket is védenie kell. 

A szalafizmus a szunnita iszlám konzervatív áramlata, amely a Korán szigorú és szó szerinti értelmezésére alapul. A szalafisták a saría hiánytalan alkalmazását hirdetik, a nemek szigorú szétválasztására és az iszlám minden idegen hatástól való megtisztítására buzdítanak. 

Szaad al-Katanti, a választásokon vezető Muzulmán Testvériség pártjának, a Szabadság és Igazságosság szövetségnek a főtitkára azt hangoztatta, hogy szerintük is minden társadalmi csoportnak jelen kell lennie az alkotmányozó nemzetgyűlésben. Ellenezte ugyanakkor a katonai tanács kísérletét arra, hogy irányítsa, ellenőrizze a folyamatot. “Miért akar a tanács beavatkozni az emberek akaratába?” – kérdezte a politikus.