Hillary Clinton és a kínai elnök, Hu Jintao találkozója, Peking, 2012. május 4., fotó: CBS NEWS Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pénteken Pekingben nagyra értékelte, hogy a kínai vezetés amerikai ösztöndíjjal kiengedi az országból Csen Kuang-cseng (Chen Guangcheng) emberi jogi aktivistát.

Csennek a New York-i Egyetem ajánlott fel egy jogi tanulmányi ösztöndíjat, amelyre a felesége és a két gyereke is elkísérheti. A kínai külügyminisztérium által bejelentett alku terve minden érintett fél számára egérutat biztosít ahhoz, hogy megszégyenülés nélkül kihátráljon az egy hete kirobbant diplomáciai válságból. Az “arcvesztés elkerülése” még a hétköznapi élet kérdéseiben is az egyik legfontosabb szempont a Távol-Keleten, ám az elv jelentősége már-már a végletekig erősödött, amikor a világ két vezető hatalmának érdekei feszültek egymásnak.

Washington most elmondhatja magáról, hogy megvédelmezte az emberi jogokat, Peking fel tudja mutatni, hogy együttműködő volt a legfontosabb riválisával egy olyan helyzetben, amely súlyosan elmérgesedhetett volna, Csen pedig új életet kezdhet Amerikában.

Az autodidakta, vak jogász Csen Kuang-csen, aki a kényszerabortuszok, a sterilizálás és a földfoglalások miatti fellépései miatt börtönbe is került, április 22-én szökött meg házi őrizetből a Santung (Shandong) tartományban lévő otthonából, és április 26-tól hat napon át a pekingi amerikai követség védelmét élvezte. Az aktivista, aki nem kért menedéket az Egyesült Államoktól, szerdán a menekülés közben eltört lábának kórházi kezelésre elhagyta a misszió épületét, miután amerikai és kínai diplomaták megállapodtak, hogy nem éri bántódás.

A dráma ekkor hágott a tetőfokára, Csen ugyanis az amerikaiakat meghökkentve hirtelen visszakozni kezdett. Az Egyesült Államokban megjelent sajtójelentések szerint ugyanis a 40 éves aktivista csak követség elhagyása után értesült arról, hogy a szökése után a feleségét a hatóságok emberei megverték, a családját pedig megfenyegették. Az amerikai médiának adott nyilatkozataiban, valamint csütörtökön egy washingtoni kongresszusi bizottságnak telefonon azt mondta, nem érzi magát biztonságban és hogy az Egyesült Államokba kíván távozni. A válsághelyzetben nyilvánvalóan megzavarodott Csen még az is kikötötte, hogy találkozni akar Clintonnal, sőt, hogy az amerikai külügyek irányítójával együtt kíván távozni az országból, noha sem kínai útlevele, sem amerikai útlevele nincsen.

Clinton, aki az éves kétoldalú stratégiai és gazdasági megbeszélések miatt tartózkodik Pekingben, elmondta, hogy az amerikai nagykövet, Gary Locke, pénteken ismét beszélt Csennel, aki megerősítette, hogy tanulmányi ösztöndíjjal, a családjával együtt elutazna az Egyesült Államokba. Az amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a pekingi nagykövet személyesen fogja figyelemmel követni Csen ügyét.

“Nemcsak egy ismert aktivistáról van szó, hanem az emberi jogokról és több mint egymilliárd embernek a törekvéséről itt, Kínában és még többekéről a világ más részein, egy nagy nemzet és az összes nemzet jövőjéről” – foglalta nagy ívű eszmefuttattatásba Csen egyértelműen személyre szabott esetét Clinton.
Amerikai hivatalos személyek most arra számítanak, hogy amerikai diplomaták és orvosok egyaránt látogathatják majd az aktivistát, mielőtt elutazna. A ChinaAid texasi központú szervezet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kínaiak, ha úgy akarják, a hírhedt bürokráciájukkal hosszan el tudják húzni Csen kiutazását.

A The Washington Post szerint a Csen körüli kétoldalú megállapodás körüli bizonytalanság egyik alapvetően oka az volt, hogy a kínai külügyminisztérium – és az amerikai diplomaták más hivatallal nem is tárgyalhattak – nem tartozik a kínai kormányzat fajsúlyos tárcái közé és hogy a diplomáciai tárcát irányító Jang Csie-cse (Yang Jiechi) nem tagja a Kínai Kommunista Párt vezető testületeinek. Vagyis arról, hogy mennyit ér a diplomaták által megkötött egyezség, nem a kínai külügy dönt.
Clinton Pekingben Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnöknek hangsúlyozta, hogy még soha nem voltak ilyen erősek a két ország kapcsolatai, kínai részről ugyanakkor a Csen-affér miatt a kínai belügyekbe való beavatkozással vádolták meg az Egyesült Államokat.

A Csen Kuang-cseng miatt kialakult diplomáciai válságot mindkét ország vezetése feszült figyelemmel kísérte, mert az ügy elfajulása zavaró tényezővé válhatott volna mind az idei amerikai elnökválasztáson, mind pedig a kínai párt- és állami vezetés élén beütemezett váltásban.

A Csen-ügy éppen egy nappal azután érte el a mélypontját, hogy Barack Obama amerikai elnök váratlanul felkereste Afganisztánt és ott aláírta a 10 évre szóló amerikai-afgán stratégiai partnerségi szerződést. A pekingi válság már-már azzal fenyegetett, hogy maga alá temeti az Oszama bin Laden likvidálásának első évfordulójára időzített látványos diplomáciai bravúrt. Hogy ez nem történik meg, abban annak is szerepe lehet, hogy a pekingi vezetők szívesebben tudják a Fehér Házban Barack Obamát, mint a leendő republikánus kihívóját, aki Kína megrendszabályozásának gondolatát a választási kampány során többször is felvetette.