Kerry már negyedszer utazott Jeruzsálembe négy hónapos külügyminiszteri hivatali ideje alatt a béketárgyalások életre keltése céljából, de mindeddig nem sikerült áttörést elérnie, nem tudta tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket. “Elég jól ismerem a térséget ahhoz, hogy tudjam: jogos a szkepticizmus, sőt néhol a cinizmus is – mondta a csütörtöki tárgyalások kezdetén. – Voltak már a csalódottságnak keserűbb évei is. Reméljük, hogy sokak meglepetésére utat nyithatunk, bizonyosan megtalálhatjuk a béke lehetőségét.” Netanjahu is azt hangoztatta, hogy újra akarja kezdeni a megbeszéléseket a palesztinokkal. A Maariv című izraeli lap pénteki cikke szerint Kerry megkérdezte Netanjahutól, kész lenne-e hivatalosan és teljes mértékben mind a zsidó teleptömbökben, mind azokon kívül befagyasztani a ciszjordániai építkezéseket a palesztin béketárgyalások újrakezdéséért. Megígérte az izraeli kormányfőnek, hogy rámalláhi tárgyalásain megkérdi Mahmúd Abbász palesztin elnököt, számára elégséges-e ez a megbeszélések újraindításához – értesült a lap arab diplomáciai forrásokból. A két politikus válaszát nem hozták nyilvánosságra, de az újság szerint mindketten elutasíthatták az amerikai kérést, amely Netanjahu számára koalíciós válsághoz vezethetne a kormányában lévő, telepeseket támogató pártokkal, Abbász számára pedig lemondás lenne eddigi tárgyalási feltételeinek nagy részéről. Kerry kérésére Netanjahu két hónapja leállította az állami építkezési pályázatok kiírását az 1967-ben elfoglalt területeken, de a teleptömbökön kívül – Amerika haragját kiváltva – tovább folyt a terjeszkedés. Abbász a tárgyalások újraindításához a ciszjordániai építkezések befagyasztásán kívül palesztin foglyok szabadon engedését és az 1967-es határvonalak tárgyalási alapként való elfogadását is követeli, valamint egy térképet a végső határokról az esetleges területcserékkel és a jeruzsálemi rendezéssel. A palesztinok szerint Kerry elfogult Izrael javára, nekik akar megfelelni, s nem akar nyomást gyakorolni Jeruzsálemre. Nem látják értelmét a tárgyalásoknak, ha közben Ciszjordániában, jövendő államuk területén tovább folynak az izraeli építkezések. Jelenleg mintegy félmillió izraeli él az 1967-ben elfoglalt területeken. Izraelben pedig attól tartanak, hogy a palesztinok a jeruzsálemi szándékok szerinti közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalások helyett az ENSZ nemzetközi szervezeteiben próbálnak előbbre lépni. Különösen amiatt aggódnak, hogy a palesztinok a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordulnak izraeli háborús bűnök vádjaival. A palesztin üggyel foglalkozó Cipi Livni igazságügy-miniszter csütörtökön – az izraeli keményvonalasokhoz intézve szavait – döntőnek nevezte a következő időszak történéseit. “A palesztin ügy nem fog eltűnni – mondta. – Rossz az utóbbi négy év dermedtsége. Az idő múlásával egyre nehezebb beindítani a tárgyalásokat. Izrael egyre magasabb árat fizet mind rövid, mind hosszú távon, ezért a stagnálás nem érdekük a megegyezésre vágyóknak.”