Az 1950-53-as koreai háború következtében kettészakadt ország újraegyesítésének gondolata Kim Dzsong Ilnek, az északi kommunista rezsim vezetőjének, december 17-én bekövetkezett halála, s a Phenjanban azóta lezajlott hatalomváltás nyomán merült fel ismét. Mindazonáltal Szöul már a “Kedves Vezető” eltávozása előtt, novemberben bejelentette egy ilyen célú alap kialakítását, de pontos információkat sem akkor, sem most nem közölt a létrehozás időpontjáról, illetve az alap pénzügyi hátteréről.

Ju Vu Ik, a dél-koreai kormány országegyesítési minisztere egyetemisták előtt beszélve azt mondta, hogy az idei év egyik legfőbb célkitűzése, hogy Dél-Korea hatékonyan felkészüljön az újraegyesítés lehetőségére, s ennek a felkészülésnek a keretében hoznák létre az említett pénzalapot.

A miniszter szerint az újraegyesítés “nem választás kérdése, hanem egy olyan dolog, amelyet meg kell” tenni. “Nagy gyávaság lenne anyagi kérdések miatt kitérni a feladat elől” – tette hozzá.

Az egyesítés várható költségeiről eltérő becslések vannak. A dél-koreai központi bank illetve az országegyesítési minisztérium adatai szerint- ha az egy főre jutó jövedelmet nézzük – Észak-Korea körülbelül hússzor szegényebb déli szomszédjánál, s az egyesítéshez csupán az első évében 167,5 milliárd eurónyi dél-koreai vonra lenne szükség.

Főként a várható hatalmas költségek miatt Dél-Koreában egyre csökken az újraegyesítés iránti lelkesedés, mint az a Kim Dzsong Il halála előtt végzett közvélemény-kutatásokból kiderült.