Sekkingstadot, a kanadai Robert Hallt és John Ridsdelt, valamint a Fülöp-szigeteki Marites Flort tavaly szeptemberben rabolta el az Abu Szajjaf az ország délkeleti részén található Samal-sziget egyik üdülőkomplexumából. A túszokért egyenként 300 millió Fülöp-szigeteki pezó váltságdíjat (mintegy 1,8 milliárd forint) követelt a szélsőséges szervezet. A két kanadait áprilisban és júniusban lefejezték, mert nem kapták meg az értük követelt váltságdíjat. Fülöp-szigeteki társukat azonban júniusban szabadon engedték.

A norvég túszt a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) nevű muzulmán szakadár szervezet vezetője, Nur Misuari adta át Jesus Dureza elnöki tanácsadónak szombaton az Abu Szajjaf fellegvárának számító déli Jolo-szigeteken. A Manilával békemegállapodást kötött MNLF közvetített ugyanis az emberrablásra szakosodott terrorcsoport és a kormány között a külföldi túsz szabadon engedése érdekében.

Filemon Tan őrnagy szerint Sekkingstadot az Abu Szajjaf elleni fokozott katonai műveletek hatására engedték el, ugyanakkor elismerte az MNLF muzulmán szakadár szervezetnek a tárgyalásokban játszott szerepét is. Rajta kívül még három indonéziai halász nyerte vissza szabadságát – tette hozzá az őrnagy. A norvég férfit a dél-Fülöp-szigeteki Davao városába viszik, ahol fogadja őt Rodrigo Duterte elnök.

Az Abu Szajjaf független muzulmán állam létrehozásáért harcol a 105 milliós, túlnyomórészt katolikusok lakta Fülöp-szigetek déli részén, és a helyi hatóságok számlájára írják az utóbbi évtizedek néhány legvéresebb támadását, valamint számos emberrablását. A szervezetet 1991-ben alapította az Afganisztán szovjet megszállása ellen harcolók egy kis csoportja.