A két diplomata megbeszélését követően Kisida Fumio japán külügyminiszter “fontos partnernek és szomszédnak” nevezte Szöult, Kim Kjou Hjun pedig “a közelmúlt nehéz problémáinak megoldásáról” beszélt. Dél-koreai híradások szerint ugyanakkor a külügyminiszter-helyettes arra is felszólította Japánt, hogy a szigetország “nézzen szembe múltjával”. Kim a dél-koreai nagykövetség új épületének megnyitójára érkezett Tokióba. A megbeszélés pozitív hangvételét valamelyest árnyalta, hogy a diplomáciai képviselet előtt csütörtök délután maroknyi japán szélsőjobboldali aktivista tüntetett, akik molinóikon többek között hazugságnak nevezték, hogy a japán hadsereg a Koreai-félsziget megszállása (1910-1945) alatt prostitúcióra kényszerített volna koreai nőket. 

A Japánban eufemisztikusan “kéjhölgy problémának” nevezett ügy – amely hosszú ideje kelt feszültségeket a két ország kapcsolatában – néhány hete került újra elő, amikor Hasimoto Tóru oszakai polgármester “szükségesnek” nevezte a koreai nők szexrabszolgaságra kényszerítését, majd tagadta, hogy az megtörtént volna. Tokió és Szöul kapcsolata tavaly nyáron éleződött ki, amikor Ri Mjong Bak akkori dél-koreai elnök ellátogatott a Koreában Dokdo, Japánban Takesima néven ismert japán-tengeri szigetcsoportra, amelyet a szigetország magáénak tart. Később Abe Sindzó japán kormányfő egy nyilatkozata okozott felháborodást Szöulban, amely megkérdőjelezte a Koreával szembeni japán agresszió tényét. 

A folyamatos súrlódások miatt a két ország viszonya hűvös, noha mindketten az Egyesült Államok szövetségesei, Észak-Korea pedig közös biztonsági fenyegetést jelent rájuk nézve. A Pew amerikai közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a dél-koreaiak 77 százaléka rossz véleménnyel van Japánról, míg Tokió koreai negyedében mindennaposak a szélsőjobboldali csoportok Korea-ellenes felvonulásai.