Szili Katalin a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) VII. Interdiszciplináris konferenciája a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről című rendezvényen vett részt. Köszöntőbeszédében rámutatott: a magyar kormány számára fontos a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának támogatása, és e téren mérföldkő a 2012-ben elfogadott magyar alaptörvény, mely kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő nemzettársakért.
“Az, hogy az alkotmányban a korábbi felelősséget érez kifejezést a felelősséget visel megfogalmazásra cserélték, ami az elmúlt 15 esztendőben gazdasági támogatásokban, a kulturális élet megőrzésében, hagyományőrzésben egy új perspektívát és egy új lehetőséget teremtett”
– értékelt.
A miniszterelnöki főtanácsadó köszöntötte a jelenlévőket “Székelyföld fővárosában”, és a “Határok és kapcsolódások térben és időben” alcímű konferencia fontosságát hangsúlyozta.
“A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciasorozata hagyománnyá vált, és egy rendkívül jó hozzáadott érték ahhoz, amit úgy nevezünk, hogy nemzetpolitika”
– mondta.
A konferencia interdiszciplináris jellegét hangsúlyozva Szili Katalin a rendezvényt a közös főzéshez hasonlította, ahol mindenki hozza a saját tudományterületén felhalmozott tudást, gyakorlati tapasztalatot, és ezt próbálják “közös nevezőre hozni”, stratégiává alakítani.
Utóbbit különösen időszerűnek nevezte, rámutatva: 2025-ben elmondhatjuk, hogy a 21. század “egynegyedét már végigéltük”. A 20. században mindenki a 21. századtól várta a dolgok jobbra fordulását, majd a rendszerváltáskor azt gondolta, hogy a politikában is megoldódik minden – emlékeztetett. Ez nem következett be – mondta -, példaként a székelyföldi önrendelkezési igényt említve. Az EU-csatlakozás időszakát is felidézte, amitől mindenki a határok megszűnését, a tömbmagyarság és a szórvány problémáinak megoldását várta. Rámutatott: a konferencia jó lehetőség annak számbavételére, hogy ezen elvárások közül mi oldódott meg, és melyek a további kihívások.
“Jó alkalom a gazdasági, társadalmi, szociális, ökológiai, kulturális, identitási kérdések összekapcsolására, és a válaszkeresésre: mi az, ami a Kárpát-medencei magyarság számára új lendületet, új receptet adhat a következő 25 évre”
– mondta.
Szili Katalin szerint a jövő vonatkozásában az identitás kérdésével, a helyi, a regionális, a nemzeti identitás, valamint uniós polgárként az európai identitás jövőbeli alakulásával is foglalkozni kell.
A jövő legfőbb kihívásai között a demográfiai helyzetet, a gazdasági egyenlőtlenségek kiegyenlítését, a digitális korszak kérdéskörét és a mesterséges intelligencia térnyerését említette. Az európai uniós kihívások között a migráció és a háború kérdésére hívta fel a figyelmet. Előbbi kapcsán elmondta: 2014-ben Európában 14 millió polgár volt, akinek nem volt európai állampolgársága, és ez a szám 2024-re 29 millióra nőtt. Rengeteg a teendő – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a felvetett kérdésekre közösen kell választ adni, elkészíteni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésének stratégiáját.
