Tizenhárom órán át küzdöttek sebesült társuk, Szabad Gábor életéért a magyar túlélők, miután a csoportot az etiópiai Erta Ale vulkánnál lévő táborban január 17-re virradóra megtámadták. Ez áll a túlélők beszámolójában. 

Az Etiópia természeti értékeinek megismerését célzó, több szakaszból álló, magánszervezésű tapasztalatszerző túrán összesen hét magyar állampolgár vett részt. Magánszervezésben a társaság négy tagja – Fábián Tamás és Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természeti földrajzi tanszékének oktatói, Gruber László bonyhádi középiskolai tanár, valamint Vizler Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) kutatója – 2011. december 28-án, majd a csapat három további tagja – Puskás Irén, az SZTE természeti földrajzi tanszékének posztdoktor munkatársa, Szabad Gábor, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa és Winter Zoltán, az MTA SZBK kutatója – 2012. január 12-én érkezett Etiópiába.
    
Itthoni elfoglaltságaik miatt – a korábban tervezettnek megfelelően – Szilassi Péter és Gruber László január 16-án hazaindult. A csoport többi tagja egy helyi utazási iroda szervezésében január 15-én elindult a négynaposra tervezett túrára, melynek egyik állomása az Erta Ale vulkán volt. A csoport több forrásból is azt az információt kapta, hogy a terület látogatása teljesen biztonságos. A vulkán területére folyamatosan érkeznek turisták, ott minden éjszaka körülbelül húsz-, harminctagú nemzetközi turistacsoport táborozik.
    
A magyar csoport január 16-án 20 óra körül – három másik csoporttal együtt, csoportonként két fegyveres őr kíséretében, az Afar-régióra szóló útvonalengedélye birtokában – érkezett meg az Erta Ale felső táborába, amely fedett és fedetlen fa- és kőkunyhókból áll.
    
A január 16-áról 17-ére virradóra a magyar túrázók fegyverropogásra és hangos kiáltozásra riadtak föl, majd fegyveresek jelentek meg a hálóhelyük mellett. A hálózsákokban fekvő magyarokat a fegyveresek a kunyhók közötti nagyobb szabad területen sorakoztatták fel, majd lövéseket adtak le rájuk. Az első lövések Fábián Tamást érték, aki azonnal elhunyt. A mellette álló Szabad Gábor súlyosan megsebesült.
    
A sor másik végén álló Vizler Csaba és Puskás Irén eközben egy szakadékba vetve magát próbált menekülni. Winter Zoltán egy közeli üres kunyhóba rohant. Néhány percnyi csönd után a magyarok előjöttek a búvóhelyekről, és megkezdték súlyosan sebesült társuk, Szabad Gábor elsősegélyben részesítését. Több, mint 13 órán át küzdöttek az életéért, orvosi segítség azonban csak másfél nap elteltével érkezett. Ezalatt Szabad Gábor meghalt.
    

a mécsesek Szabó Gáborért égnek

Január 17-én délelőtt katonai támogatás érkezett, a katonák kíséretében a túlélők visszatértek az alaptáborba. A német túravezető innen műholdas telefonja segítségével tudott kapcsolatba lépni a német nagykövetséggel. Majd január 18-án dél körül megérkezett a túlélőket és sebesülteket a mekelei reptérre elszállító etiópiai felségjelű helikopter. A túlélők elszállásolásáról, ellátásáról és hazajuttatásáról a német nagykövetség, Etiópiában a magyarok nevében eljáró cseh nagykövetség, illetve a magyar Terrorelhárítási Központ gondoskodott. A támadásban a két magyar mellett két németet és egy osztrákot öltek meg, két németet és két etiópot pedig elraboltak.