Schöpflin GyörgySchöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerint továbbra sem dőlt el, hogy az uniós Keleti Partnerség-programban részt vevő országok Európához vagy Oroszországhoz kötődnek majd jobban.

“Azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy az elkövetkezendő időszak inkább az ide-oda billegésről és manőverezésről fog szólni” – vélekedik Schöpflin. A politikus szerint állásfoglalásával az EP határozott üzenetet küldött a Keleti Partnerség országainak az európai értékek, kritériumok következetes betartásáról. A Keleti Partnerség mára már világosan három szereplő, az érintett országok, az EU és Oroszország nyílt versenyévé vált, különféle és eltérő perspektívákkal, érdekekkel és célokkal – húzta alá a fideszes politikus.

“Az EU kiindulópontja az volt, hogy a legvonzóbb ajánlatot tegye az érintett hat állam, azaz Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna számára, azonban az EU által tett ajánlatok mára már nem annyira vonzóak. Világossá vált ugyanis, hogy Oroszország bármilyen szorosabb kapcsolat létrejöttét megakadályozza az EU és a Keleti Partnerség országai között” – figyelmeztetett Schöpflin. A fideszes EP-képviselő kiemelte, hogy Oroszország mind a mai napig előnyben van a térségben.
 
“Moszkva igen könnyen újra kiépítheti összeköttetéseit, különösképpen az egykori nomenklatúrára, a KGB-hálózatokra és a gazdasági kapcsolatokra támaszkodva” – mutatott rá a magyar néppárti politikus. Ennek a játszmának a végkimenetele Schöpflin szerint még korántsem dőlt el, mert az érintett országok nem vennék szívesen nyakukba azt a bizonyos “moszkvai rövid pórázt”, és az EU-t választva inkább saját bizonytalan függetlenségük megtartására törekednének. A néppárti politikus szerint azonban tovább árnyalja a helyzetet, hogy a Keleti Partnerség országainak az EU komplex szabályozása sem teljes mértékben elfogadható, beleértve a koppenhágai kritériumokat is.