Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megerősíti a piacok bizalmát a magyar gazdasági helyzetben, és lefekteti a fenntartható fejlődés alapjait az országban. Erről állapodott meg csütörtök esti washingtoni találkozóján Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Az Európai Bizottság teljes mértékben osztja az IMF véleményét.

Magyarország közleménye szerint Fellegi Tamás megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét amellett, hogy ezeket a célkitűzéseket megvalósítsa egy közös egyetértéssel elfogadott program keretében. A miniszter hangoztatta az időtényező fontosságát, és rámutatott, hogy Magyarország az EU tagállama, és minden IMF-programról folytatott megbeszélésről egyeztetnie kell az unió vezetésével, ezért a magyar delegáció hamarosan megbeszélést folytat az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal is.

Fellegi Tamás

A tárca nélküli miniszter kifejezte a magyar kormány készségét arra, hogy megvitassa a részt vevő felek valamennyi felmerülő aggályát. “Teljes mértékben megértjük és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait” – jelentette ki a tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatóján Fellegi Tamás.

“Elismertük, hogy a két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie” – hangsúlyozta Fellegi, aki elmondta, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbségek elsimítása után meg lehessen állapodni a tárgyalások menetrendjében és azok megkezdésében. A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta az időtényező, vagyis annak fontosságát, hogy a hivatalos tárgyalások minél előbb meg tudjanak kezdődni. Fellegi Tamás elmondta, hogy az IMF-fel folytatott megbeszélései csupán az első állomását jelentették egy kéthetes előkészítő tárgyalássorozatnak. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a washingtoni egyeztetések közben nem kellett módosítani a magyar küldöttség mandátumát (vagyis azok egy olyan megállapodásról folytak, amelyek elősegítik, hogy Magyarország a piacokról finanszírozhassa magát).

Fellegi Tamás szerint a megbeszélések minden szintjén említésre került a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének, valamint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapodásnak a fontossága, az új alkotmány rendelkezései viszont nem kerültek szóba. A tárca nélküli miniszter elmondta, hogy a leendő készenléti hitelkeret összegéről sem esett szó. A hitelkeret majdani hivatalos formájára vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás így válaszolt: “A jelen pillanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni minden valószínűség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz.”

Christine Lagarde

Christine Lagarde IMF-vezérigazgató közleményében “hasznosnak” nevezte a tárgyalásokat, és rámutatott, hogy a valutaalap, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról és elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából.”Az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához”- hangzott az IMF vezetőjének közleménye.

A Lagarde-Fellegi megbeszélésen részt vett Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Szapáry György washingtoni nagykövet is.

Teljes mértékben osztja az Európai Bizottság a Nemzetközi Valutaalap Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatában foglaltakat. Erről ki Olli Rehn gazdasági és pénzügyi bizottsági alelnök szóvivője beszélt az európai uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Amadeu Altafaj Tardio elmondta, hogy a két nemzetközi intézmény továbbra is szoros kapcsolatban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájában és más kérdésekben is. Emlékeztetett arra, hogy Olli Rehn és Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszter jövő pénteken Brüsszelben találkozik egymással.
    
Fellegivel folytatott csütörtöki washingtoni megbeszélését követően Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta, a Nemzetközi Valutaalap mielőtt eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról és hogy elkezdi-e azokat, szükségesnek tartja, hogy “olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából”.    

“Az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához”- tette hozzá Christine Lagarde.
    
A brüsszeli bizottsági szóvivő kitért arra is, az Európai Bizottság álláspontja szerint a hitelmegállapodásról folytatandó tárgyalásoknak előfeltétele, hogy biztosított legyen Magyarországon a jegybank függetlensége. A közelmúltban hozott magyar törvények jogi elemzését hamarosan elvégzi az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jogi szolgálata, és annak alapján az EU-biztosok testülete jövő kedden Strasbourgban döntéseket hozhat. Magát a jogi elemzést – közölte Amadeu Altafaj Tardio az MTI-vel – teljes egészében valószínűleg nem teszik majd közzé, de az Európai Bizottság az elemzés nyomán teendő lépéseinek alátámasztásakor hivatkozik majd a fontosabb jogi megállapításokra.
    
A sajtótájékoztató első szakaszában – más témáról szólva – jelen volt Andor László magyar uniós biztos, akit Magyarországgal kapcsolatban is kérdeztek. Elmondta, az ezen a héten szerdán tartott biztosi ülésen élénk vita folyt nem csupán a magyar törvényalkotás EU-joggal való összhangjának kérdéséről – kitérve a kötelezettségszegési eljárás eshetőségére -, hanem a túlzottdeficit-eljárásról is. E két témához adódik még a magyar részről igényelt hitelmegállapodás ügye, és e három téma mindegyikének “megvan a maga saját logikája” – tette hozzá.
    
Andor László megjegyezte, a jövő héten az Európai Parlamentben politikai vitát folytatnak Magyarországról, és ebbe a vitába az Európai Bizottság is tevékenyen bekapcsolódik. A további fejlemények Andor szerint attól függnek, hogy “miként alakul az együttműködés a remélhetőleg újfajta viszony szellemében, amit jelzett a magyar fél reagálása” a szerdai biztosi testületi ülés nyomán.
    
Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a Magyarországról tervezett politikai vitát január 18-án, szerda délután folytatják le a strasbourgi plenáris ülésen – vagyis egy nappal azután, hogy a biztosok testülete szintén Strasbourgban megtárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket.

Az Európai Bizottság teljes mértékben osztja a Nemzetközi Valutaalap Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatában foglaltakat. Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi bizottsági alelnök szóvivője beszélt az európai uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Amadeu Altafaj Tardio elmondta, hogy a két nemzetközi intézmény továbbra is szoros kapcsolatban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájában és más kérdésekben is. Emlékeztetett arra, hogy Olli Rehn és Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszter jövő pénteken Brüsszelben találkozik egymással.
    
Fellegivel folytatott csütörtöki washingtoni megbeszélését követően Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta, a Nemzetközi Valutaalap mielőtt eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról és hogy elkezdi-e azokat, szükségesnek tartja, hogy “olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából”.    

“Az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához”- tette hozzá Christine Lagarde.
    
A brüsszeli bizottsági szóvivő kitért arra is, az Európai Bizottság álláspontja szerint a hitelmegállapodásról folytatandó tárgyalásoknak előfeltétele, hogy biztosított legyen Magyarországon a jegybank függetlensége. A közelmúltban hozott magyar törvények jogi elemzését hamarosan elvégzi az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jogi szolgálata, és annak alapján az EU-biztosok testülete jövő kedden Strasbourgban döntéseket hozhat. Magát a jogi elemzést – közölte Amadeu Altafaj Tardio az MTI-vel – teljes egészében valószínűleg nem teszik majd közzé, de az Európai Bizottság az elemzés nyomán teendő lépéseinek alátámasztásakor hivatkozik majd a fontosabb jogi megállapításokra.
    
A sajtótájékoztató első szakaszában – más témáról szólva – jelen volt Andor László magyar uniós biztos, akit Magyarországgal kapcsolatban is kérdeztek. Elmondta, az ezen a héten szerdán tartott biztosi ülésen élénk vita folyt nem csupán a magyar törvényalkotás EU-joggal való összhangjának kérdéséről – kitérve a kötelezettségszegési eljárás eshetőségére -, hanem a túlzottdeficit-eljárásról is. E két témához adódik még a magyar részről igényelt hitelmegállapodás ügye, és e három téma mindegyikének “megvan a maga saját logikája” – tette hozzá.
    
Andor László megjegyezte, a jövő héten az Európai Parlamentben politikai vitát folytatnak Magyarországról, és ebbe a vitába az Európai Bizottság is tevékenyen bekapcsolódik. A további fejlemények Andor szerint attól függnek, hogy “miként alakul az együttműködés a remélhetőleg újfajta viszony szellemében, amit jelzett a magyar fél reagálása” a szerdai biztosi testületi ülés nyomán.
    
Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a Magyarországról tervezett politikai vitát január 18-án, szerda délután folytatják le a strasbourgi plenáris ülésen – vagyis egy nappal azután, hogy a biztosok testülete szintén Strasbourgban megtárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket.