A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntése szerint jogszerű az Árpád-házi sávos zászló használata.

„2007. május 9-én F. Károly többedmagával megjelent a Bp-en a Belgrád rkp-on a Kovács Béla szobornál. Onnan nézték a Jobbik és az MSZP rendezvényét. F. Károly a kezében egy Árpád-házi sávos zászlót tartott és csendben szemlélte a rendezvényeket. Eközben a rakpartról elkezdték őt és társait szidalmazni. F. Károlyt az eljáró rendőr felszólította a zászló összecsavarására. Erre nem volt hajlandó ezért a rendőrség előállította és az ún. ” passzív engedetlenség” szabálysértés elkövetése miatt eljárást indított vele szemben. Az eljárás során F. Károlyt dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere képviselte. A tárgyaláson az intézkedő rendőr, mint tanú előadta, hogy az MSZP rendezvényén egy védett személy is részt vett. Ezért utasítást kaptak a biztosítási parancsnoktól, hogy a rakpart lépcsőjénél tartózkodó és az MSZP rendezvényhez közel lévő személyeket igazoltassák és szólítsák fel távozásra, kiemelten az Árpád-házi sávos zászlót tartó személyeket. A tárgyaláson három másik tanú megerősítette, hogy az intézkedés az Árpád-házi sávos zászlót tartó személyekre irányult. A védelem csatolta egy neves zászló, ill. heraldikai szakértő, történész nyilatkozatát arról, hogy az Árpád-házi sávos zászló nem önkényuralmi jelkép, azzal nem is azonosítható, sőt a történelmi zászlók része és a használata egyfajta historizálást és nemzeti azonosságtudatot jelképez, ami semmiképpen sem betiltandó, illetve korlátozandó. A védelem az eljárás megszüntetését indítványozta elemezve az alkotmányellenes és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által az Alkotmánybírósághoz megsemmisítés iránti kérelem tárgyát képező jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés tényállását. A védelem a 1995. LXXXIII. tv. 11. §-ra hivatkozott, hogy magánszemély jogosult a nemzethez tartozás kinyilvánítás céljából használni a zászlót és a zászlóhasználat a véleménynyilvánítási jog gyakorlását jelenti, ami nem korlátozható. A szabálysértési tényállás másik feltétele, az engedetlenség.

A tanúk által is igazolt, a zászló összecsavarására, illetve a terület elhagyására ezen okból történő felszólítás nem minősíthető jogszerűnek és ezért az engedetlenség sem állapítható meg. F. Károly, csak a zászlót tartotta. A bíróság ezt követően határozatában hatályában fenntartotta a rendőrség által kiszabott maximális, 50.000,-Ft összegű pénzbírságot kiszabó határozatát. F. Károly és védője, dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd ezt követően az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, amely most meg hozta döntését, amelyben véleménynyilvánítási jog gyakorlásának minősítette a zászló használatát. A társadalom legnagyobb része és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány üdvözli és előremutatónak tartja, hogy nemzetközi bírósági úton került megítélésre a történelmi Árpád-házi sávos zászló sorsa melynek jelentéstartalma, használata nyilvánvaló volt.” – írta a Nemzeti Jogvédő Alapítvány.