Összehangolt, de országonként a helyi adottságokhoz alkalmazkodó fellépésre van szükség ahhoz, hogy az Európai Unióban előrébb lehessen jutni a romák társadalmi integrációjának ügyében.

Ezt állapította meg az Európai Bizottság kedden Strasbourgban ismertetett előterjesztésében, amelyben javaslatot tett az EU-tagországok nemzeti programjainak keretet adó uniós romastratégiára. Hozzátette, hogy e közösség jobb gazdasági és társadalmi beilleszkedése ugyanakkor parancsolóan fontos is.

Viviane Reding alapjogi biztos a stratégiát ismertetve, az Andor Lászlóval, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi bevonásért felelős biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján, azt hangoztatta, hogy ideje túllépni a jó szándék kinyilatkoztatásán, immár cselekedni kell.

Andor László egyebek között annak fontosságát emelte ki, hogy a romák társadalmi bevonásába az uniós szervek, a tagországok kormányai, a helyi hatóságok és a civil, köztük a roma szervezetek, egyaránt kapcsolódjanak be. Az alapvető okok, gyökerek kezelésének érdekében össze kell hangolni a tagállamok stratégiáit.

Az uniós keretstratégia vitája ezt követően megkezdődik a tagországok kormányait képviselő tanácsban, amelynek elnöke ebben a fél évben Magyarország.

A bizottság adatai szerint uniós átlagban 1,18 százalékra becsülhető a roma lakosság aránya. Magyarországon a most közzétett adatok szerint négyszázezer és egymillió fő közé tehető a roma népesség nagysága, azaz átlagértéken a teljes lakosság mintegy 7 százalékára. Az EU-n belül a becslések szerint Romániában és Bulgáriában a legnagyobb a roma közösséget, átlagosított arányuk ott 8,3, illetve 10,3 százalékra tehető.

Az előterjesztés szerint a tagországoknak még idén elkészítendő terveikben nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk, amelyek “arányban állnak lakosságukkal és területükkel”, és függnek az egyes tagországok kiinduló helyzetétől is. Már jövőre meg lehet ítélni, hogy a célok teljesíthetők-e, betartásukat pedig a bizottság szándékai szerint rendszeresen ellenőrzik – mondta Reding kedden,

Andor László rámutatott arra is, hogy a stratégia sikere összefügg a következő tíz évre vonatkozó, átfogó gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai EU-program, az Európa 2020 sikerével. Egyes országok nem tudják teljesíteni az Európa 2020 céljait, ha nem érnek el áttörést a romák integrációjában.

Az MTI-nek korábban adott interjúban Andor László arra is felhívta a figyelmet, hogy hasznosítja a stratégia a bizottság korábbi tapasztalatait is az uniós pénzalapok használatáról. Jelezte, bízik abban, hogy a stratégiának köszönhetően a tagállamok több forrást fordítanak majd roma célokra.

Az Európai Parlament a múlt hónap elején már elfogadta a fideszes Járóka Lívia témához kapcsolódó jelentését, amely szerint az európai romák helyzetének javítása, a munkahelyhez, a lakhatáshoz, a minőségi oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása csak akkor lehetséges, ha a tagállamok számszerűsített és számon kérhető kötelezettségeket vállalnak, az EU pedig az eddiginél jobban célzott programokra ad pénzt, és e pénzek felhasználását hatékonyabban ellenőrzi. Az EP szerint az uniós stratégiának foglalkoznia kell az alapvető jogok megsértésének minden formájával, köztük a diszkriminációval, a szegregációval, a gyűlöletbeszéddel, az etnikai alapú megkülönböztetéssel, az ujjlenyomatok jogellenes rögzítésével, a jogellenes kilakoltatással és kiutasítással.

Andor Lászlóhoz a romák elleni magyarországi erőszak témájáról azt mondta, hogy az ilyen jellegű esetekről Magyarországról, de más tagállamokból is érkező hírek aggasztóak. Az effajta cselekedetek ellen fel kell lépni. A rasszizmust egyetlen demokráciában sem tolerálhatják, az idegengyűlölet ellen pedig kampányt kell folytatni. A rasszizmus erősödése egyes térségekben a politikai és társadalmi stabilitást is fenyegeti.

Redinget arról kérdezték, hogyan látja most a helyzetet Franciaországban, ahonnan tavaly nyáron romák számos csoportját toloncolták ki, kiváltva ezzel a bizottság éles ellenzését is. A biztos azt hangoztatta, hogy a tavalyi eseményeknek fontos “ébresztő” hatásuk volt, mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy az alapvető jogokat Európa-szerte tiszteletben kell tartani.