Az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban nagy többséggel megszavazta a Horizont 2020 elnevezésű uniós kutatás-fejlesztési keretprogramot, amely az úgynevezett hetedik kutatási keretprogramot váltja fel a 2014-2020-as költségvetési időszakban.

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője közleményében megállapította, nagy előrelépés, hogy az új keretprogram prioritásként kezeli a részvételi szabályok egyszerűsítését és az alacsonyabb kutatási aktivitással rendelkező régiók felzárkóztatását. A Horizont 2020 a világ legnagyobb kutatás-fejlesztési programja 70 milliárd eurós költségvetéssel. Bár az Európai Unió hagyományosan erős tudományos és technológiai alapokon áll, a harmadik országok egyre erősebb versenyt diktálnak a kutatás-fejlesztés területén is. A magyar kormány is felismerte, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció biztos befektetést jelent az ország jövőjébe, ezért az idén nyáron elfogadta a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát – emlékeztetett közleményében Gyürk András. A stratégia fő célkitűzése, hogy Magyarországon a GDP 1,8 százalékára növekedjenek a kutatás-fejlesztési ráfordítások az évtized végére. A Horizont 2020 egyik fő újdonsága, hogy egységes keretbe foglalja az összes uniós kutatás-fejlesztési és innovációs programot, illetve kiaknázatlan erőforrásokat szabadít fel az elmaradottabb régiók integrálásának, az adminisztráció egyszerűsítésének és a párhuzamos programok felszámolásának köszönhetően – hangsúlyozta Gyürk András. A fideszes politikus szerint az új keretprogram nagy előrelépést jelent az újonnan csatlakozott országok számára, mivel a Horizont 2020 program elkülönített költségvetési forrásokat szán az alacsonyabb kutatási aktivitással rendelkező régiók felzárkóztatására.

“A közép-kelet-európai országok a fejletlen kutatási infrastruktúrákból adódóan eddig kevés sikerrel pályáztak uniós kutatási forrásokra. Örvendetes, hogy az új intézkedéscsomag orvosolni kívánja ezt a hiányosságot, mivel ösztönzi az alacsony kutatási aktivitású országok konzorciumokba történő bevonását, a kutatói bérek közötti szakadék csökkentését és a kohéziós források hatékonyabb felhasználása révén a kutatási infrastruktúra fejlesztését” – emelte ki a delegációvezető. A magyar szereplők számára kedvező hír – tette hozzá -, hogy a részvételi szabályok egyszerűsítése és a pályázatok gyorsabb elbírálása révén csökkennek a keretprogramban való részvételből adódó adminisztratív terhek. A program további előnye, hogy a kis- és középvállalkozások számára testre szabott eszközöket kínál a kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönzéséhez. Magyarország számára a Horizont 2020 keretprogram azért is kiemelkedő jelentőségű, mert Budapest ad otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek, amely – az úgynevezett tudás- és innovációs társulások révén – összefogja azokat a felsőoktatási, kutatási és üzleti kezdeményezéseket, amelyek a jövő társadalmi kihívásaira keresik a választ. A Horizont 2020 keretprogram jelentős mértékben kibővíti az intézet költségvetését és tevékenységi körét.