A kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió megteremtéséhez vezető út felvázolására tesznek kísérletet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozójukon, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak. Van uniós program a nemzetközi gazdasági válság leküzdésére és újabbak megelőzésére.

A találkozó, amelyen a magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, a házigazda Herman Van Rompuy reményei szerint elvezet egy olyan vízió elfogadásához, amely tartalmazza a gazdasági integráció további lépéseit, elsősorban az euróövezet stabilitásának növelése érdekében. Van Rompuy a résztvevőkhöz intézett meghívólevelében világossá tette, hogy nem egy végérvényes menetrend kidolgozásáról van szó, hanem egy közös álláspont eléréséről azzal kapcsolatban, milyen úton érhet el az EU oda, hogy az EMU tényleges unióként működjön.

A tárgyalások alapja az a jelentés lesz, amelyet a kormányfői tanácsot elnöklő Van Rompuy készített José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke segítségével. A javaslat elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti “pénzügyminisztérium”) létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz – egyik lehetőségként – közös eurókötvények kibocsátása is.

Korábbi nyilatkozatok szerint Magyarországnak is érdekében áll az euróövezet integritásának, stabilitásának javítása, de meg kell vizsgálni, hogy az egyes elképzelések milyen hatással járnak az eurózónán kívüli uniós tagországokra.

A gazdasági növekedést rövidebb távon szolgáló javaslatok közül várhatóan kitérnek négy nagy tagállam azon kezdeményezésére, hogy az uniós össztermék (GDP) egy százalékát fordítsák kizárólag e célt szolgáló intézkedésekre. Ezen belül korábban már ismertetett elképzelésekről van szó: az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növeléséről, közös beruházási projektkötvények kibocsátásáról, valamint a fel nem használt uniós források átcsoportosításáról.

Herman Van Rompuy meghívólevelének fogalmazása szerint a csúcs előtt álló kihívások minden korábbinál nagyobbak, mert egyértelmű és világos jelzést kell adni arra, hogy az EU minden tőle telhetőt megtesz válaszként a nemzetközi válságra. A soros dán elnökség tevékenységét is lezáró brüsszeli tanácskozás a szokottnál korábban, csütörtök délután 3 órakor kezdődik, és a hagyományoknak megfelelően megelőzi az állam- és kormányfők pártcsoportok szerinti egyeztetése. Csütörtökön minden bizonnyal hajnalba nyúlik majd az értekezlet. Pénteken a 27 országos EU-csúcstalálkozó után külön értekezletet tartanak az euróövezeti országok vezetői. A találkozó témái közé tartozik az EU 2014-2020 közötti keretköltségvetése is, amelyről a tagországok még idén szeretnének megállapodni. Brüsszeli várakozások szerint végleges döntések most e témában nem születnek, de az állam- és kormányfők felmérik, hogyan körvonalazódik a hétéves büdzsé, mely pontokon térnek el leginkább az álláspontok.

A keretköltségvetés témája szorosan összefügg a növekedési kérdésekkel, hiszen az már egyértelművé vált, hogy a büdzsének is a tartós növekedést és munkahelyteremtést kell szolgálnia, fenntartva természetesen az uniós alapértékeket, mint a kohézió és a tagállamok egymás iránti szolidaritása.

További téma az uniós bővítés: itt a leglátványosabb fejlemény minden bizonnyal az lesz, hogy az állam- és kormányfők jóváhagyják azt a döntést, amelynek értelmében Montenegró megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A tárgyalások ezt követően hivatalosan el is indulnak.  Van Rompuy a meghívólevelében arra is utalt, hogy további uniós csúcstalálkozókat tervez a növekedés témájában. Ezzel kapcsolatos programját a mostani értekezleten ismerteti a résztvevőkkel.

A legnagyobb kérdés viszont marad, lehet-e még folytatni az euróövezet politikáját, vagyis az új irányok meddig tartják életben a jelenlegi rendszert.