Az ország javítani kívánja ennek az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjából egyaránt fontos kincsnek a védelmét. “Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze az erdők megőrzése” – emlékeztetett Borbély László, a román kormány környezetvédelmi minisztere néhány nappal a Dél-Afrikában sorra kerülő klímavédelmi világértekezlet előtt. A szűz vagy primer erdők – amelyekben semmiféle nyilvánvaló nyoma nincs az ember jelenlegi vagy múltbeli tevékenységének – a világ erdőterületeinek 36 százalékát képviselik. Ezekben a rengetegekben egyaránt találhatók több száz éves növényóriások és a fiatal hajtások, az elhalt fák pedig rovarok és különböző növényfajok fontos élőhelyei.

Európa számos országából teljesen eltűntek ezek az erdők, csak Skandinávia és Kelet-Európa képez kivételt. Románia mintegy kétszázötvenezer hektárnyi primer állománnyal rendelkezik, ezek főleg tölgyesek és fenyvesek. Bár területe erősen megfogyatkozott a XIX. század óta, a romániai szűz erdőség már csak megközelíthetetlenségének köszönhetően is többfelé mindmáig fennmaradt – mondta Erika Stanciu, aki a WWF természetvédő világszervezet erdőmentő programjának igazgatója a Kárpátokban. Ezek az erdők azonban veszélyben vannak. A WWF szerint, amely október végén kampányt indított megóvásukra, alig 18 százalékuk minősül védett területnek.

“Ha kivágják, a szűz erdővel együtt egyszer és mindenkorra eltűnnek mindazok a genetikai és ökológiai információk, amelyek évezredek alatt halmozódtak fel” – írta nemrég Victor Giurgiu román akadémikus. A WWF sürgős megelőző intézkedéseket sürgető petícióját kilencvenezren írták alá. A miniszter megértette az üzenetet és kilátásba helyezte, hogy 2011 végéig törvényt terjeszt be, amely kivétel nélkül minden szűz erdőt szigorúan védett területté nyilvánít. A tulajdonosok, akiket megfosztanak egy jövedelmi forrástól, kárpótlásban részesülnek, ezt mintegy százmillió euró értékben európai pénzalapok finanszírozzák.

A közép-romániai Újsinka (Sinca Noua) térségében sikerrel alkalmazták a természetvédelmi szervezet egyik projektjét: a polgármesteri hivatal elfogadta, hogy a birtokában lévő szűz erdőt érintetlenül hagyja, cserébe a WWF pénzügyi kompenzációt nyújtott.  “Az, hogy a miniszter nyilvánosan kiállt a szűz erdők ügye mellett, siker a WWF számára, de előbb látni akarjuk, hogy az ígéretek meg is valósulnak” – mondta Gabriel Paun, az Agent Green civil szervezet képviselője, akit óvatosságra int, hogy a korábbi ígéretek papíron maradtak. A program sikere az erdőtulajdonosok megnyerésén és az ellenőrzés hatékonyságán múlik. A sajtó rendszeresen beszámol a szűz vagy “klasszikus” erdőkben magáncégek révén, de a hatóságok cinkosságával végzett illegális erdőirtásokról.

A minisztérium közlése szerint viszont az ellenőrzést megerősítették, 2010-ben összesen 189 892 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglaltak le, 2011 első félévében pedig már 134.883 köbmétert. A helyi összejátszások elkerülése érdekében más megyékbe való ellenőrökre bízták a feladatot, és felemelték a bírságokat is – viszont a bíróságokon szinte semmi sem történik, 1990 óta az illegális fakitermelési ügyek fél százalékában született csak jogerő és ítélet. A környezetvédelmi miniszter szerint a bíróságok rendszerint nem tekintik társadalmilag veszélyes tevékenységnek az illegális favágást, ezért levélben kívánja felhívni az ügy fontosságára az igazságügyi hatóság figyelmét. A fafeldolgozó iparnak is többet kellene tennie. Nemrég az Agent Green derítette ki, hogy Romániában az osztrák Schweighofer cég is vásárolt illegálisan kitermelt fát.