A kormányfő a 2023-as költségvetés általános vitájában elmondott hozzászólásában kiemelte, hogy a kormány az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben kialakult válság miatt “irányt váltott”, átszervezte az energiaellátást, a háztartások és a vállalkozások pedig takarékos fogyasztásra rendezkedtek be.

“Így az utóbbi hónapok erőfeszítései révén már elmondhatjuk, hogy országunk kézben tartja a dolgokat”

– mondta Olaf Scholz.

A cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építése és közelgő üzembe állítása a tartalékba helyezett szénerőművek újraindításával és az utolsó atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával együtt azt jelenti, hogy “minden bizonnyal sikerül biztosítani Németország energiaellátását a következő télre” – tette hozzá a kancellár. Az energia drágulását ellensúlyozó intézkedésekről szólva hangsúlyozta, hogy a kormány ugyan minden lehetséges intézkedést megtesz, a többi között csökkentette a földgáz és a távhő áfáját és hamarosan beindítja az úgynevezett földgázár-, áramár- és távhőárféket, de nem tud minden terhet átvállalni. Azonban a tehercsökkentő intézkedések és támogatási programok biztosítják, hogy “elviselhető” legyen az árak emelkedése.

A 200 milliárd eurós – hitelből finanszírozott – úgynevezett pénzügyi védőernyő programról azt mondta, hogy meg kell előzni az energiaválság miatt a német gazdaságot fenyegető szerkezeti károsodást, vagyis a vállalati csődöket és munkahelyek százezreinek elvesztését, ezért helyes lépés az államadósság terhére ekkora léptékű kormányzati programot indítani.

“Hazánknak megvan az ereje ahhoz, hogy úrrá legyen a válságon és megerősödve kerüljön ki belőle”

– mondta Olaf Scholz.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek LNG fogadására alkalmasak.

Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság pénteki jelentése szerint “németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a csaknem 23 milliárd köbméter kapacitású – az évi teljes fogyasztás nagyjából negyedét fedező – földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 99,38 százalékos.

“Ugyanakkor a hatóság kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát”

– írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, bekapcsolni az ellátásba az LNG-terminálokat, és mérsékelni a földgázimport télen szokásos csökkenését és az export növekedését.