Mint elmondta, hasonló jellegű, több elemből álló dokumentumegyüttesben gondolkodnak, mint amilyet a bizottság április elején tett közzé a foglalkoztatáspolitika területén. A válság szociális következményei “elég egyértelműek”, szükség van további lépésekre a szociálpolitika témakörében – fogalmazott a magyar biztos. Ezek segítségével védenék és ösztönöznék a szociális beruházásokat a tagországokban. Andor László elmondta, hogy az elmúlt félév a bizottság foglalkoztatási és szociális tárcájának szempontjából is nagyon intenzív időszak volt. Meghatározta tevékenységüket, hogy tavaly nyár végétől már egyértelmű volt. Az európai gazdaság lelassul, és a tagországok egy része recesszióba csúszik.  

Az idei első félévben végzett munka eredményei közül kiemelte a már említett foglalkoztatási csomagot, amely a következő időszak foglalkoztatáspolitikai reformjaira tesz javasatokat. A csomag egyebek között számba veszi a jövőben a legnagyobb munkahelyteremtő potenciállal rendelkező területeket, az uniós tagállamoknak pedig elsősorban a munkaerő-kereslet növelését elérni képes javaslatokat ad. A témáról szeptember elején nagyszabású konferenciát is rendez a bizottság Brüsszelben. A félévben hozott további bizottsági munkaügyi döntések közül Andor László felhívta a figyelmet a megerősített gazdasági együttműködés jegyében készített úgynevezett országspecifikus ajánlásokra, amelyeket a bizottság tavaly után már másodszor készített el. Emlékeztetett arra, hogy miután a fiatalok munkanélkülisége speciális problémaként a válság miatt még inkább előtérbe került, az ifjúsági foglalkoztatás fellendítésére külön javaslatot dolgoztak ki. Ennek célja javítani a képzés minőségét, fokozni a mobilitást, ösztönözni a fiatalok vállalkozásait, és hatékonyabbá tenni a strukturális alapok felhasználását mindezek érdekében.     A magyar biztos illetékességébe tartozott a vállalati szerkezetváltásokkal kapcsolatos jó gyakorlatok és lehetőségek gyűjteményét tartalmazó zöld könyv összeállítása, valamint a nyugdíjakról szóló fehér könyv kidolgozása is.    

A kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás javítására a bizottság szintén idén tett javaslatokat, beleértve a szociális jogok kérdését is. Ennek érdekessége, hogy az ilyen típusú jogszabályjavaslatok ügyében – az 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében – a tagországok “sárga lappal” élhetnek, azaz jelezhetik a brüsszeli bizottságnak, hogy a témát nemzeti illetékességnek tartják. A tagállamok fele a jelen esetben élt is ezzel a lehetőséggel. 

A tárca előtt álló feladatok között, a szociálpolitikai csomag mellett Andor László megemlítette, hogy az ifjúsági foglalkoztatással kapcsolatban még idén uniós szintű jogszabályi döntéseket kellene hozni. Ilyen téma az úgynevezett ifjúsági garancia és a gyakornoki programok jó minőségét biztosító keretszabályok megalkotása. Szintén napirenden vannak a gyermekszegénységgel kapcsolatos ajánlások. Készül a bizottság arra is, hogy a munkaidővel kapcsolatos uniós irányelv esetleg ismét a napirendjére kerül attól függően, hogy az uniós szociális partnerek egymás közti egyeztetési folyamata megállapodással zárul-e.