Huszonötezer ember tüntetett szombaton Görögországban, Szalonikiben a kormány szigorú takarékossági programja ellen. A görög kormány ugyanis tartani akarja idei költségvetési hiánycélját. A tiltakozók egy része összecsapott a rendőrséggel, több mint félszáz embert őrizetbe vettek. 

Beszámolók szerint álarcos fiatalok vegyültek a békés tüntetők közé az észak-görögországi kikötővárosban, és köveket, petárdákat hajigáltak a rendőrök felé. A rendőrök gumibotot és könnygázt is bevetettek. Jeórjiosz Papendreu görög kormányfő szombat este a Szaloniki kereskedelmi vásáron, Görögország legnagyobb gazdasági eseményén mondott beszédet, amelyet a közszolgálati tv élőben közvetített. A görög miniszterelnök kijelentette, kormánya mindent megtesz, ami ahhoz szükséges, hogy Görögország “talpon maradjon”, vagyis, hogy elkerülje az államcsődöt.

“Nem adhatjuk fel a küzdelmet félúton, mert ez azt jelentené, hogy minden eddigi áldozat hiábavaló volt” – mondta. Kijelentette, eltökélt abban, hogy az euroövezetben tartsa Görögországot.

görög munkások az utcán

A görög kormánynak a mélyülő recesszió ellenére újabb megszorításokról kell döntenie, mert ez az előfeltétele annak, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítsa a görög államcsőd elkerülését szolgáló mentőcsomag következő, 8 milliárd eurós részletét.

A Papandreu baloldali kormánya számos fájdalmas takarékossági intézkedést fogadott el az elmúlt húsz hónapban. Ötödével csökkentették a béreket a közszférában, csökkentették a nyugdíjakat, emelték az adókat, felemelték a nyugdíjkorhatárt. Egyelőre azonban nem sikerült életet lehelni a gazdaságba. A GDP idén várhatóan több, mint öt százalékkal csökken, miközben a munkanélküliség rekordszintre nőtt. A görög kormánynak a GDP 10,5 százalékáról idén 7,5 százalékra kell csökkentenie az államháztartási hiányt.

A görög pénzügyminiszter, Evangélosz Venizelosz a Katimeri című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában megerősítette, hogy a hazai össztermék (GDP) az idén minden bizonnyal több mint öt százalékkal csökken, nem pedig 3,9 százalékkal, ahogyan a kormány korábban vártak. 

“Az idei utolsó negyedév kezdetén meg kell tenni néhány intézkedést, amelyek azonnali bevételt hoznak a költségvetésnek azért, hogy tovább haladhassunk a válság miatt módosuló (államháztartási hiány) cél felé” – idézte a pénzügyminisztert az újság.

Venizelosz nem részletezte az esedékes intézkedéseket, de egy másik cikkben az újság azt írta, hogy a kormány egymilliárd eurót szeretne összeszedni új adókból még az idén. Ingatlanadóról és a külföldre irányuló bankátutalások megadóztatásáról lehet szó a lap tudomása szerint. A görög kormány nem szívesen húzza meg a nadrágszíjat még jobban, mert szerinte emiatt mélyül a recesszió a gazdaságban, ami viszont nehezíti a deficitcél tartását – írta a Dow Jones hírügynökség.

A görög kormány idei, az intézményi hitelezőkkel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett eredeti államháztartási hiánycélja 7,6 százalék volt a GDP-hez képest. Jelenleg a kormány szerint 8,2 százalék várható. A tavaly május óta futó pénzügyi mentőprogram feltételeinek teljesítését ellenőrző trojka – az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank  – illetékesei ellenben 8,8 százalékos hiányra számítanak, és úgy vélik, hogy a görög kormánynak legalább 1,7 milliárd euró értékben kellene új intézkedéseket tennie. A görög kormány úgy véli, a tervezett új bevételek elegendők a módosított hiánycélhoz. Az ezzel kapcsolatos vita miatt a trojka a múlt héten felfüggesztette tárgyalásait a görög kormánnyal, emiatt késhet az új hitelrészlet kiutalása. A második negyedévben a görög GDP 7,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel azelőttinél, az első negyedévi, 8,1 százalékos visszaesés után. A görög gazdaság harmadik éve van lejtőn. A múlt héten újabb, soha nem mért magasságba emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása a londoni kereskedésben, jelezve az ismét erősödő piaci félelmeket. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint az ötéves futamidejű görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a 2805,2 bázispontos (28,02 százalékos) előző záróról csütörtökön háromezer bázispont (30 százalék) – tízmillió euró görög államadósságra hárommillió euró – fölé drágult a londoni piacon. Ez világrekord CDS-díjszabás bármely szuverén adós esetében.