Bár a Sébastien Lecornu kisebbségi kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványok múlt héten elbuktak, az ellenzéki frakciók a lehető legtöbb módosítást kívánják végrehajtani a szerintük nem kielégítő költégvetési tervezeten, amelynek vitája heves indulatokat vetít előre a három részre szakadt Nemzetgyűlésben a megosztott elnöki tábor, a feszültségekkel teli baloldal és a jobboldali pártok egyesülését szorgalmazó szuvernista jobboldali Nemzeti Tömörülés között.
Hétfőtől szerda estig a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága vizsgálja meg a törvénytervezet első részét, amely péntektől kerül a plenáris ülés elé, ahol a kormány november 4-re tervezi az ünnepélyes szavazást.
Jövőre a kormány mintegy 30 milliárd eurós átfogó megtakarítást tervez, új adók (14 milliárd) és kiadáscsökkentések (17 milliárd) révén, hogy az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalára csökkentse. A miniszterelnök ugyanakkor jelezte: kompromisszumok érdekében elfogadja, ha csak 5 százalékig csökken jövőre a deficit. A kormány elkötelezte magát, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, nevezetesen a költségvetést illetően, kivéve ha egy bizalmatlansági indítvány megdönti a kormányt.
A képviselőknek összesen 70 napjuk van a költségvetési törvénytervezet megvizsgálására, a szöveg 2023. október 14-i nemzetgyűlési benyújtásától számítva, azaz december 23-ig, a kihirdetés pedig december 31-e előtt történik.
A progresszív adózási rendszerbe 200 ezer új belépővel számol a kormány a személyijövedelemadó-kulcsok befagyasztása mellett, amire számos módosító javaslattal reagáltak a frakciók. Heves vita várható a legnagyobb vállalatok nyereségére kivetett rendkívüli adó részleges megtartásáról, a vagyonkezelő társaságokra kivetett adóról, a nyugdíjasok jövedelmére vonatkozó átalányadó-kedvezményről, valamint több mint háromezer állás megszüntetéséről a közszférában. Az ellenzéki szocialisták már jelezték, hogy módosítást nyújtanak be egy új adó bevezetésére, amelyet a miniszterelnök korábban elutasított. Ez az úgynevezett Zuchman-adó bevezetését érintené, amely a 100 millió eurónál nagyobb vagyonok évi 2 százalékos adóját jelentené. A Gabriel Zuchman közgazdász által kidolgozott javaslat megközelítőleg 1800 adózót érintene Franciaországban.
A szociális ügyek bizottsága csütörtöktől vitatja meg a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvénytervezetet, miután kedden meghallgatta az érintett minisztereket. A szöveg számos megtakarítási intézkedést tartalmaz, egyebek mellett a nyugdíjak befagyasztását.
Az új kormány, amelynek megbuktatását a szocialisták a nyugdíjreform felfüggesztésének ígérete ellenében nem támogatták, ígéretet tett arra, hogy novemberig benyújt egy módosítást a reform felfüggesztésének vitájára. Az új kormány némi késedelemmel nyújtotta be a költségvetési tervezetet a parlamentnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.













