A kormányfő beszédében a globális kihívásokat, az ukrajnai háborút, a közel-keleti és az afrikai konfliktusokat, az energiaválságot, a migrációs nyomást és a kiberbiztonsági veszélyeket említette, hangsúlyozva, hogy Horvátország egyértelműen védi nemzeti érdekeit, de közben hű marad alapvető értékeihez.

“A mai globális körülmények olyanok, hogy a béke és a biztonság már nem garantált”

 – mutatott rá.

Plenkovic szerint Horvátország az EU és a NATO megbízható tagja, és a válságok idején is megőrizte gazdasági stabilitását és társadalmi szolidaritását. Az ellenzéki bírálatokra reagálva közölte: a szegénységi kockázatnak kitettek száma 1,2 millióról 800 ezerre csökkent, a korrupcióval szemben pedig “nincs védettség, csak felelősség” – mondta.

A kormány munkáját öt stratégiai cél mentén határozta meg: a gazdasági ellenállóképesség erősítése, a demográfiai és szociális felzárkózás, a digitális fejlődés, a zöld átállás, valamint a biztonság és a nemzetközi elismertség növelése.

A GDP immár 18 egymást követő negyedévben nőtt, 2025-ben 3,3 százalékos éves bővülés várható, és az egy főre jutó GDP az EU-átlag 77 százalékát éri el. A miniszterelnök szerint 2016 óta a minimálbér 134, az átlagfizetés 92, a nyugdíjak 93 százalékkal emelkedtek, miközben a munkanélküliség történelmi mélypontra süllyedt. Plenkovic új intézkedéseket jelentett be a lakhatási problémák enyhítésére, valamint további adóreformokat és fejlesztéseket az oktatásban, az egészségügyben és az energetikában. A vendégéjszakákat tekintve rekordot elérő idei turisztikai idényt és a négymilliárd eurós újjáépítési programot is a kormány eredményei között említette.

A legfontosabb demográfiai intézkedésnek a szülői támogatások és a családi juttatások bővítését nevezte.

Zárásként hangsúlyozta: a jövő kihívásai – biztonsági, gazdasági és klímavédelmi szempontból – komolyak, de a kormány célja, hogy biztosítsa az állampolgárok jólétét, növelje a béreket és a nyugdíjakat, valamint csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket.