Jean-Marc Ayrault miniszterelnök a kormányzat vereségeként értékelte az eredményt, amelynek “meg kell hallania az egyértelmű üzenetet”. Franciaország három legjelentősebb városában nem változtak az erőviszonyok: Párizs és Lyon baloldali, Marseille jobboldali vezetésű maradt. A negyediknek számító Toulouse-nak, amely eddig szocialista irányítású volt, viszont ezentúl jobboldali polgármestere lesz, hasonlóan Limoges-hoz, ahol 1912 óta folyamatosan baloldali volt a városvezető. A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) mintegy tizennégy vagy tizenöt közepes városban adhat polgármestert. Legutóbb 1995-ben szerepelt jól az FN a helyhatósági választásokon, de akkor még csak három dél-franciaországi városnak adhatott polgármestert. Európai viszonylatban a francia szélsőjobboldal helyi szintű beágyazottsága gyenge, elsősorban a párt előretörésének mértéke jelentős, mégpedig azóta, hogy Marine Le Pen 2011-ben átvette a pártvezetést apjától, a pártalapító Jean-Marie Le Pentől.
Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon, ami elemzők szerint az elégedetlenség jele Francois Hollande szocialista államfő politikájával. Jean-Francois Copé, a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) főtitkára szerint pártja “hatalmas győzelmet” aratott azzal, hogy visszahódította a hat évvel ezelőtt elvesztett városok jelentős részét a baloldaltól. Ezzel egy időben Najat Vallaud-Belkacem kormányszóvivő közölte: “Tudomásul vettük, hogy az eredmény kiábrándító számunkra”.

“A választásokat azok jelentős kiábrándultsága döntötte el, akik bizalmat szavaztak nekünk 2012 májusban (az elnökválasztáson) és júniusban (a nemzetgyűlési választásokon) … A választók egyértelmű üzenetet küldtek, amelyet meg kell hallanunk. A felelősség kollektív, vállalom belőle a részem” – fogalmazott később a kormányfő. Az OpinionWay közvéleménykutató-intézet exit poll felmérése szerint, amelyet a Le Figaro című francia napilap honlapja ismertetett, a jobboldal 45 százalékkal végzett az élen, a baloldal 43 százalékot ért el, míg az FN országos szinten 7 százalékot kapott. A szélsőjobboldali párt a 36 000 településből csak 596 helységben indított jelöltet.

A baloldali kiábrándultság és a szélsőjobboldali előretörés a francia választók szociális elégedetlenségére utal. A francia sajtó ezért tényként kezeli, hogy a következő napokban a köztársasági elnök át fogja alakítani a kormányt, mielőtt a vereség miatt egymásra mutogatás kezdődne a baloldali politikusok között. Ennek jelei már a két forduló között is megmutatkoztak. Az államfő várhatóan meneszti Jean-Marc Ayrault miniszterelnököt, akinek – hozzá hasonlóan – 20-25 százalék között mozog a népszerűségi mutatója. Utódjaként Manuel Valls belügyminiszter és Laurent Fabius külügyminiszter neve is felmerült. A helyhatósági választásokon csaknem 45 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 36 ezer 700 önkormányzat tagjait választhatta meg a következő hat évre. Ez volt az első alkalom Hollande két évvel ezelőtti elnökké választása óta, hogy a franciák a szavazóurnák elé vonultak.