“A köztársasági elnök vezetőként döntött. Egy nappal a szocialisták vereségét követően Manuel Valls kormányfői kinevezésével Francois Hollande világos döntést hozott” – írta a Libération. A baloldali lap szerint “az elnöki stratégiában Valls azt a koherenciát és professzionalizmust testesíti meg, amely eddig hiányzott”. A választásnak azonban van egy “komoly hátulütője” is: a kormánytöbbséget még jobban megoszthatja és a Szocialista Párt baloldali szárnyát még inkább maga ellen haragíthatja.
A Le Figaro szerint Manuel Valls “a legkevésbé rossz választás a baloldalon”. Belügyminiszterként már bizonyította, hogy gazdasági téren nem fél a liberalizmustól, és meg van arról győződve, hogy az állam nem tud választ adni mindenre. “Ha Francois Hollande azt kéri tőle, hogy vágja meg a kiadásokat, egyszerűsítse a közigazgatást, fogja vissza a társadalombiztosítási túlköltekezést, feltételezhető, hogy probléma nélkül neki fog látni, sőt könnyeden megteszi” – írta a konzervatív lap.
A Le Monde szerint Vall gazdasági téren a liberális baloldalt, a morál és a közbiztonság terén a köztársasági baloldalt testesíti meg. “Ez már nem az a szociáldemokrácia, amelyet Hollande és Jean-Marc Ayrault (eddigi kormányfő) képviselt. Az egyensúly jobbra húz, nyilván azért, mert az ország a helyhatósági választásokon jobbra szavazott” – fogalmazott a balliberális lap. A Le Monde szerint Valls mellett szól, hogy belügyminiszterként sikerült tekintélyt kivívnia, s fenntartás nélkül támogatja az úgynevezett felelősségi paktumot a vállalatok adóterheinek csökkentésére, amellyel Hollande enyhíteni szeretné a munkanélküliséget.
A Le Parisien szerint az ország már ismeri Valls temperamentumát, energikusságát, a dogmákkal szembeni szabad szóhasználatát. A kérdés azonban, hogy “mindez elégséges lesz-e arra, hogy megnyugtassa a franciákat és a kormánytöbbséget, valamint hogy az ország meginduljon a felemelkedés útján”.
A Les Échos című gazdasági lap is szkeptikus. Valls “alapos, sokat dolgozik és kiváló kommunikátor. Tud reagálni, megtalálja a szavakat, mindezt bizonyította az elmúlt években belügyminiszterként. Tudja kezelni a válságokat, vitázni, s az egyik olyan ritka miniszter, akinek nemcsak a saját tárcáját érintően van véleménye”. A gazdasági lap szerint ugyanakkor Valls kockázatot jelent Hollande számára, mert még nem bizonyította, hogy képes eredményeket elérni és reformokat végrehajtani. “A liberális gazdaságpolitika híve, de valójában nem tudni, hogy ki is ő”.
A katolikus La Croix szerint “Hollande miniszterelnököt váltott, de irányt nem”. Egy keményebb ember kinevezésével a kormány élére egyszerűen véget akart vetni a vitáknak a kormány liberális gazdaságpolitikai irányváltását illetően, amiről a kormánytöbbségen belül vita alakult ki. A lap szerint Hollande erre a vitára adott egyértelmű választ.