Az EU-diplomaták és a tagállami nagykövetek teljesen elfogadták a magyar elnökséget, számon tartották, együttműködtek vele és tanácsokat kértek tőle – mondta az EU melletti állandó képviselet kül- és biztonságpolitikai hivatalának vezetője a Magyar Külügyi Intézetben tartott csütörtöki előadásában. A nagykövet kifejtette, hogy a Lisszaboni Szerződés újrafogalmazta az EU egész intézményrendszerét, létrehozták az Európai Tanács elnöki posztját, amelyet Herman Van Rompuy tölt be, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Catherine Ashton lett, ezenkívül döntöttek az európai külügyi szolgálat létrehozásáról.

Grúber Károly

Az amúgy is bonyolult rendszer még bonyolultabbá vált – állapította meg, és utalt arra, hogy a legtöbb miniszteri tanácsot az EU-elnökséget adó ország miniszterei elnöklik, a külügyek tanácsa élén viszont Ashton asszony áll. Kifejtette, hogy a Lisszaboni Szerződés ugyan nagy vonalakban szabályoz bizonyos kérdéseket, de napi szinten egy sor kérdés nincs rendezve, “nem teljesen tisztázott az intézményi háló”. A magyar elnökség így egyfajta intézményi laboratórium lett, új megoldásokat, mintákat kellett kitalálni például a külügyi szolgálat és a többi intézmény kapcsolattartására. Egy kérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a külügyi szolgálat kiépítése jelenleg pénzügyi korlátokba ütközik.

Grúber Károly megemlítette azt a problémát is, hogy Catherine Ashtonnak, aki tavaly kétszázötven munkanapot töltött külföldön, ötszáz eseményre hívták meg, nincs helyettese. Ezért sok esetben a soros elnökség külügyminiszterét kéri fel, hogy járjon el a nevében, úgyhogy Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője több rendezvényen, legutóbbi az Ázsia-Európa találkozó gödöllői tanácskozásának második napján is helyettesítette. Magyarország, mint az EU hivatalos képviselője ennek köszönhetően a világpolitika színpadán vezető szerepbe került, a magyar külpolitikának jó esélye nyílt arra, hogy kihasználja az új intézményrendszert. Hozzátette, a magyar elnökség hatalmas munkát végzett a Nyugat-Balkán EU-integrációja érdekében, jóllehet Európában egyfajta bővítési fáradtság érződik, egyes tagállamok lassítanák a folyamatot. Meggyőződése szerint “ha nem lett volna magyar elnökség, horvát barátaink csatlakozási folyamata lassabb lett volna”. Azt mondta, Magyarország azért is mindent megtett, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a szabad belső mozgást biztosító schengeni övezethez.

Elmondta azt is, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót egyrészt a naptár miatt halasztották el a második félévi lengyel elnökség idejére, mert a meghatározó európai miniszterelnökök az egyidejű G8 és G20 találkozó miatt nem tudtak volna Budapestre utazni, másrészt azért, mert az arab tavasz az EU déli szomszédságára irányította a figyelmet. Ez utóbbi szempontból egyáltalán nem baj, hogy a csúcsot később rendezik meg, a keleti partnerség ugyanis “egy kicsit háttérbe szorult” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar elnökség sokat tett a kérdés napirenden tartásáért és a lengyelek is így fognak eljárni. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az őszi lengyelországi keleti partnerségi csúcsnak Magyarország is házigazdája lesz, és a magyar külügyi tárca kidolgozott koncepciója “átöröklődik”. “Szinte kulcsra készen adjuk át a lengyel elnökségnek.”