A kérdés, hogy a piac hosszabb távon hogyan fogadja az adósság visszafizetésének átütemezését, mint ahogyan az is, hogy a dél-európai ország mikor lesz képes újra a piacokról finanszírozni magát. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az Európai Unió (EU) azt a megoldást választotta, amelyre a legkevésbé lehet rámondani hogy csődesemény, és amellyel kapcsolatban a hitelminősítők a leginkább elfogadóak lehetnek. 

A szakértő elmondta, hogy az EU a tűzoltást elvégezte, de sok részlet csak később derülhet ki, és az is döntő kérdés, hogy a piac elfogadja-e az adósság törlesztésének átütemezését. Egyelőre beláthatatlan, hogy Görögország mikor tudja újra piaci forrásokból finanszírozni magát, és szükség lesz-e arra, hogy újra kisegítsék – hívta fel a figyelmet Vértes András. Az eddig megismert részletek alapján 20 százalékponttal csökkenhet Görögország GDP-arányos államadóssága az elhatározott lépéseknek köszönhetően. 

Az uniós stabilitási támogatási mechanizmusról elmondta: az európai pénzügyi rendszer bizonyos szereplőit is segíteni kell, itt elsősorban a görög bankok jöhetnek szóba. Nagy veszélyt jelenthet, hogy aki megtehette, az már kimenekítette tőkéjét Görögországból, így meg kell erősíteni a bankokat a bankrendszer összeomlásának elkerülése érdekében. A piac várhatóan rövid távon elfogadja a görög programot, az unió komoly tabukat döntött le a megoldással, ugyanakkor hosszabb távon rendszer szintű megoldásokat kell kidolgozni annak elkerülésére, hogy ilyen vagy hasonló helyzetbe kerüljön az EU.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője elmondta, hogy az uniós állam- és kormányfők által elhatározott lépések jó irányba mutatnak, ugyanakkor sok tényezőtől – például a világgazdasági növekedéstől – függ, hogy a Görögországnak nyújtott segélycsomag mire lesz elég. Rendkívül előremutató, hogy a csomagban van egy olyan, Marshall-terv szerű kitétel, amely szerint a Görögországnak szánt, már meglévő európai uniós forrásokat igyekeznek a görög növekedés szempontjából leghasznosabb területekre átcsoportosítani. Ennek ütemezése és nagyságrendje még nem ismert, de “itt van egy olyan potenciál, amellyel korábban nem számolt a piac”, és ez is könnyíti a görög gazdaság és költségvetés helyzetét. 

Hitelminősítői szempontból valószínűleg csődesemény lesz Görögországban, de ennek piaci fogadtatása nem kell hogy negatív legyen – mondta Samu János. Indoklásként kifejtette, hogy fontos különbség például a korábbi argentin államcsődhöz képest, hogy itt nem egy váratlan lépésről van szó, amelyet később még le kell tárgyalni a hitelezőkkel, hanem “kidolgozott forgatókönyv” van arra, hogy csődesemény esetén mit kell tenni, ki milyen terhet visel.

A magánszektor részvételéről elmondta: a mentőcsomag a görög kötvények jelenlegi piaci értékeléséhez képest kedvezőbb állapotba hozza a kötvénytulajdonos pénzintézeteket, így a befektetőknek, piaci hitelezőknek jobb ez a megoldás, mintha “azt kapták volna, ami most az árakból kiolvasható”.

Samu János pozitívumként értékelte azt is, hogy rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Úgy vélte, hogy ez segíthet azokban a tagországokban, ahol piaci “turbulenciák”, likviditási problémák vannak, vagy a bankok tőkehiánnyal küzdenek. Ezzel megelőzhető a válság továbbterjedése.