A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának a kezdetét jelentette és megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti annak előírásait, emiatt a leginkább a kisebbségek és a menekültek szenvednek. A világban az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

Bécsben, 2007. március 1-jén kezdte meg működését az Európai Alapjogi Ügynökség, amely azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.

Az ENSZ úgy próbálja elérni az emberi jogok érvényesülését, hogy ehhez minden segítséget megad az országoknak, egyebek mellett együttműködési programokat dolgoz ki, tanácsadóként működik közre és az oktatási rendszerekbe is igyekszik beépíteni az emberi jogok fontosságának hangsúlyozását.

Az idén is több helyen tartanak rendezvényt a világnap megünneplésére. 

A Phralipe Független Cigány Szervezet ezen a napon zárja kétéves projektjét, amelynek keretében a rasszista gyilkosságok áldozatainak segítettek. A budapesti MOM Kulturális Központban jótékonysági rendezvényt tartanak a Kárpát-medencei magyarok jogaiért, és bemutatják a „Jogvédők a nemzet szolgálatában” című könyvet. „Jogunk van hozzá” címmel az Erzsébet téri Gödör Klubban lesz az Amnesty International rendezvénye, amelyen Bócz Endre volt főügyész és Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa a halálbüntetésről beszélget. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet bulit tart a Merlin Színházban. December 12-én konferenciát rendez a Magyar ENSZ Társaság és az Országgyűlési Biztos Hivatala.