Horváth Gyula, a cég vezérigazgatója a hajózási társaság pénteki, siófoki kikötőavató és szezonnyitó ünnepségén tette közzé a hírt. A ceremónián átadták a társaság siófoki közforgalmú kikötő-beruházásának első ütemét. A munkálatokat ősszel, a turistaszezon után folytatják. Az önerős, összesen kétszázhúsz-kétszázötvenmillió forintba kerülő beruházás során új térburkolatot kapott a hajóállomás, a fejlesztés részeként kicserélték a közműveket és az utcabútorokat.

Az ősszel biztonságos partfal épül a hajóbeállók és a kikötő melletti rózsakert között, majd a fejlesztés harmadik ütemében megújul és éjszakai világítást is kap a kikötő keleti mólója. A társaság a hagyományosnak mondható szezonnyitó ünnepségét és a partnertalálkozóját a Szent Miklós hajó fedélzetén rendezte meg a tó közepén. Horváth Gyula vezérigazgató a hajóút során tájékoztatást adott arról, hogy az 1846-ban alapított hajózási társaság megkezdte a százhatvanötödik idényét, amelyen a tulajdonosi elvárások szerint a társaságnak százharmincmillió forintos adózás előtti eredményt kell elérnie mintegy kétmilliárd forintos forgalom, és a tavalyi árak változatlanul hagyása mellett.

A hajózási cég idei újdonsága a programhajózásban balatonfüredi reformkori túra, valamint a siófoki halászlé party. A korábbi túrákhoz újabb kikötőkből is lehet csatlakozni, a gyerekek számára pedig a bohóchajók mellett három kikötőből kalózhajókat is indítanak. Az idei diszkó-hajó programokat karaokehajó és salsa program is színesíti, és a helyi igényekhez igazodva késő esti hajójáratot indítanak Révfülöp-Balatonboglár között menetrend szerinti, Badacsony-Fonyód között pedig gyorshajóval.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy a társaság bevételeinek tíz-tizenkét százalékát az idén kifutó üdülési csekkekből realizálják. Problémát jelent a cég számára, hogy az új Széchenyi Pihenő Kártyát nem lehet a balatoni hajózásra felhasználni, ezért kezdeményezték az érintett tárcánál, valamennyi térségi országgyűlési képviselő támogatását kérve ehhez, hogy a jogalkotók módosítsák a pihenő kártya felhasználhatóságának körét.

Horváth Ákos a siófoki obszervatórium meteorológusa a rendezvényen arról számolt be, hogy 1934 óta létezik viharjelző szolgálat a Balatonnál, amelynek jelentősége egyre nő az átalakulóan lévő klíma, és az ezzel járó szélsőségesebb időjárás miatt. “Egy-egy forró nyári napon tízezrek merülnek állig a vízbe, és ilyenkor nem kell nagy vihar egy tragédiához” – érzékeltette a pontos időjárás prognózis életbevágó fontosságát. Beszámolója szerint a balatoni viharjelzés a meteorológiai szolgálatnak évente negyvennyolcmillió forintjába kerül.