Gordon GáborEmberek ezrei emlékeznek meg fáklyás felvonulással évről-évre a II. Világháború időszaka alatt elhunyt hatszázezer zsidó, többségében magyar állampolgár áldozatról. Április 16. a magyarországi holokauszt emléknapja. Idén, április 15-én, vasárnap az Élet Menete elnevezésű rendezvényen remélhetőleg több tízezren fognak ismét részt venni. Az eseménnyel kapcsolatban az Alapítvány elnöke, Gordon Gábor mesél a részletekről.
– Hogy áll a felkészülés a vasárnapi Élet Menetére?
– Az Élet Menete immár huszonöt éve létezik a világ ötvenhárom országában, köztük Magyarországon tíz éve, így már van benne rutinunk, egész jól állunk a szervezéssel, hiszen Budapesten ez lesz a tizedik felvonulás.
GORDON GÁBOR 1994. óta a Budapesti Zsidó Hitközség munkatársa, 2004. óta az Élet Menete Alapítvány elnöke, a Magyar Zsidó Kongresszus alelnöke. 2009-ben Sólyom László a Magyar Köztársaság Érdemrend Arany Érdemkereszt kitüntetését adta át számára. 2011-ben Radnóti Miklós díjjal jutalmazták az antirasszista világnap alkalmából.
– Honnan eredt az ötlet?
– Április 16. a holokauszt magyarországi emléknapja, és a kuratóriumi társaimmal tíz évvel ezelőtt közösen elhatároztuk, hogy mi lenne, ha mi is csinálnánk egy hasonlót, mint a lengyelországi szervezet. Az eredeti program ugyanis Lengyelországból származik. Auschwitz és a birkenaui haláltáborok közti három kilométeres szakaszt annak idején a Halál Menetének nevezték. Auschwitz volt a gyűjtőtábor, Birkenau volt a megsemmisítő tábor. Az eredeti programban Auschwitzból sétálunk át minden évben Birkenauba, s mivel ugye ez a Halál Menete, ezért mondjuk azt, hogy a Halál Menetére emlékezünk az Élet Menetével.
– Mivel készültök vasárnapra?
– Célunk az, hogy évről-évre újabb és újabb dolgokat tudjunk bemutatni. Ez vonatkozik művészekre és híres emberekre is, mindenkire, akik szerepet vállalnak az Alapítvány munkásságában. Az idei év különlegessége az, hogy Wallenberg-év van. A Fővám térről indul majd a menet vasárnap délután négy órakor. A rakpart szakasz, ahonnan elindulunk, Salkaházi Sára nevét viseli. A Szabadság hídon átsétálunk Budára, majd megérkezünk a nagyszínpadhoz, ami az Erzsébet híd és a Szabadság híd budai hídfői között, a Rudas Gyógyfürdő előtti szakaszon fog állni. Ezt a rakpartot Raoul Wallenbergről nevezték el, ugyanis idén lenne száz éves Wallenberg.
Raoul Wallenberg
RAOUL WALLENBERG (1912-1947.), svéd származású diplomata 1944-ben érkezett Magyarországra, éppen abban az időszakban, amikor Horthy Miklós kormányzó leállíttatta a zsidók deportálását. Megragadva a lehetőséget, a zsidók megmentésébe fogott. Több ezer útlevelet állított ki, melyek segítségével négyezer-ötszáz ember életétét sikerült megmentenie. A Horthy-korszakot követő Nyilas hatalomátvétellel drámai fordulatot vett a zsidóság helyzete, de Wallenberg továbbra sem adta fel munkásságát. Raoul Wallenberg a magyar és európai embermentés szimbolikus alakjává vált. Születésének századik évfordulója alkalmából kiállításokkal, koncertekkel és számos más kulturális eseménnyel tiszteleg Magyarország a mártír előtt.
Az emlékév kapcsán meghívtuk Per Westerberget, a svéd parlament elnökét, aki felszólal majd a rendezvényen. De közreműködik még Kulka János, Serbán Attila és Schweitzer professzor, nyugalmazott országos főrabbi is. A felszólalók mellett koncertekkel is várjuk a látogatókat. A Quimby – akik most jönnek el hozzánk először – és a Budapest Klezmer Band – akik viszont már több alkalommal is mellénk álltak – lesznek zenei előadóink.
A rendezvény legvégén a hatszázezer magyar áldozat emlékére elengedünk hatszáz hófehér léggömböt és négy nagyobb méretű meteorológiai léggömböt is, melyek egy magyar, egy izraeli, egy svéd és egy uniós zászlót fognak felvinni a magasba.
fotó: Vadász Gábor
– Kiket vártok a rendezvényre?
– Nagyon büszkék vagyunk arra és igyekszem mindig kihangsúlyozni, hogy a résztvevők többsége ma már nem zsidó származású. Ide eljönnek olyan emberek is, akik amúgy nem mennének el a Terror Házába, vagy a Páva Utcai Holokauszt Emlékközpontba, vagy éppen a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetsége) holokauszt megemlékezéseire. Azt gondolom, hogy a civil mozgalmakban nagy lehetőség van minden téren. Eleinte négy-ötszáz ember vett részt a rendezvényen, ez a létszám napjainkra már húszezerre nőtt.
– Minek köszönhető ez vajon?
– Ez egy civil kezdeményezés, ami nagyon sikeres lett, bár nem szeretem ezt a szót használni. Inkább hitelesnek mondanám. Ez egy nyitott rendezvény és azt látják az emberek, hogy ide bárki jöhet. Ez ugyanúgy vonatkozik az önkénteseinkre. Nálunk nem számít, hogy ki milyen vallású, származású, milyen szexuális beállítottságú. A mai napig hitelesek tudtunk maradni mindenféle kormány számára. Nem hagytuk, hogy a politika beleszóljon az életünkbe. A mostani kormány ugyanúgy támogat minket, mint az előző kormány. Mi is buzdítjuk a politikusokat, hogy vegyenek részt ezen a civil megmozduláson, mert az európai kultúrához ez is hozzá tartozik.
– Részt is vesznek rajta?
– Nagyon kevés olyan politikus van akár az MSZP, akár a Fidesz részéről, akár az LMP részéről, akik még nem vettek részt Élet Menetén. Voltak olyanok is, akik a lengyelországi zarándoklatunkra is eljöttek velünk.
Bajnai Gordon, fotó: Vadász Gábor
Tarlós István, fotó: Vadász Gábor
– Milyen megmozdulásokat szerveztek még?
– Január 27-én tartjuk az ENSZ holokauszt emléknapot. Március 1. és május 30. között van az Utazó Vagonkiállítás, amivel járjuk az országot. Az elmúlt két hétben Pápán voltunk, ez volt az ötvenedik város a kiállítás elmúlt öt évében.
– Miről szól a vonatkiállítás? Mesélnél róla?
– Egy eredeti, korhű marhavagont rendeztünk be korabeli képekkel. Novák Ilona múzeumpedagógus, az egyik önkéntesünk, annak idején megálmodta és megkeresett minket azzal, hogy van egy ilyen elképzelése és nem karolnánk-e fel ezt a kezdeményezést. Mi természetesen egyből beleszerettünk és azóta nagyon sikeressé vált. Többnyire iskolákat keresünk meg, hogy jöjjenek ki az adott város pályaudvarára, hogy tanuljanak és emlékezzenek. Több mint kilencvenezer gyerek látta már a kiállítást. Nagyon sikeres. Még több város lenne, ahová el kellene mennünk, de nem tudunk többet bevállalni, mert egy nagyon nehéz szervezési folyamatot igényel. Ráadásul tanítási időben van csak értelme, a nyári szünetben nem igazán. Szerencsére idén májusban eljutunk a kiállítással két szlovák városba is: Sellyére és Pozsonyba.
– Mi a helyzet az őszi jótékonysági koncerttel?
– Az elmúlt évek során nagyon sok magyar művész állt az Alapítvány mellé, akikkel koncerteket szoktunk szervezni évről-évre. Általában novemberben. Többek közt Varnus Xavér, Haumann Péter, Gerendás Péter, Dés László, Somló Tamás, Cipő a Republicból, Kern András, Hernádi Judit, Presser Gábor, Hegedűs D. Géza, Koncz Zsuzsa, Kulka János. Ők az elmúlt években tiszteletdíj nélkül léptek fel a Dohány Utcai Zsinagógában. Maga a zsinagóga épülete is vonzza az embereket, hiszen lenyűgöző és hatalmas, pláne ha még valamilyen különleges alkalom kapcsán látogathatnak el ide. Eddig mindig teltházas koncerteket szerveztünk. Ez azt jelenti, hogy koncertenként közel háromezer ember ült a zsinagógában.
Kulka János
– Említetted az önkénteseket. Lehet-e még jelentkezni hozzátok?
– Annyi feladat van még, hogy ha háromszor annyi önkéntes jelentkezik mindig eddig, akkor is jut mindenkinek bőven. Várjuk természetesen őket. Akinek kedve támadt segíteni az Alapítvány munkáját, az nyugodtan csatlakozhat akár a helyszínen is. Mindenkit szívesen látunk!
Nagy T. Péter