A Fidesz alelnöke beszámolt arról, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Hozzátette, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Elmondta, hogy ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás Gergely azt mondta, a bizottsági tisztségviselők száma csekély mértékben nőtt, azért, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. “Ami nem volt könnyű, erre volt szükség” – jegyezte meg, hozzátéve: igyekeztek konstruktív módon elősegíteni az ellenzékiek megegyezését. Közölte, egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről – az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről – is, minden párt tiszteletben tartja másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek -, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A politikus azt mondta a házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot: ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének. A jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette – mondta.

“Azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt” – fogalmazott a fideszes politikus, aki emlékeztetett arra, hogy a korábbi parlamenti gyakorlat az volt, hogy egyik frakció sem mérlegeli a jelölt alkalmas-e a tisztségre. Szerinte ellenkező esetben biztos, hogy Sneider Tamást nem szavazták volna meg parlamenti alelnöknek. Gulyás Gergely örömét fejezte ki amiatt, hogy “rekordidő”, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között. Azt remélik – folytatta – , hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Értékelése szerint 2014 – az új házszabály hatályba lépése – óta a szakbizottságoknak sokkal nagyobb a szerepe a törvényalkotásban, ezért is nagyon fontos, hogy a pártok megfelelő személyeket jelöljenek azokba.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be: házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament, ehhez az ellenzék is hozzájárult. A kormánypárti politikus értékelése szerint ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Harrach Péter arról is beszámolt: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.
 
Gulyás Gergelyt kérdezték az alakuló ülés napjára szervezett demonstrációról és a Kossuth tér lezárásáról is. Azt felelte: a szabály azt mondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának korlátja, hogy népképviseleti szerv, bíróság működését nem zavarhatja. Innentől a rendőrség szakmai hatáskörébe tartozik a kérdés – magyarázta, hozzátéve: most könnyebb a helyzet, mert az ülés és a tüntetés időben elválik. Azt is megfogalmazta: az elmúlt években a rendszerváltás óta legmagasabb színvonalú a rendőrség gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlata, ráadásul az éles ellentétben van azokkal a “gyalázatos időkkel”, amikor Gyurcsány Ferenc volt a kormányfő. További kérdésekre válaszolva a kormánypárti politikus nem kívánta kommentálni a kormányzati pozíciókra vonatkozó sajtóhíreket, mint mondta, a megválasztott miniszterelnök feladata, hogy javaslatot tegyen a kormány struktúrájára és az abban szerepet vállaló személyekre.

Arra a felvetésre, miszerint a Kúria visszaéléseket állapított meg szavazók utaztatásával kapcsolatban, úgy reagált, pártja is több 100 esetben tett panaszt a választási bizottságoknál, ezek jó részében meg is állapították a jogsértést. Mióta Magyarországon demokratikus, szabad választások vannak, mindig előfordultak kisebb-nagyobb jogsértések, ezeket el kell kerülni – mondta, kiemelve, senki még csak nem is állíthatja, hogy egy ilyen világos, egyértelmű, nagy különbséget tükröző választási eredmény kialakulásához bármilyen esetleges szabálytalanságoknak köze lehetett.