Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselője sajtótájékoztatót tart Budapesten a Képviselői Irodaházban 2014. május 15-én, fotó: Illyés Tibor/MTI (archív)Kedden kezdődik az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken.

Kovács Béla 2010 májusától EP képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament (EP) függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, amire 2015. októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. 

A vád lényege, hogy a képviselő egy idegen állam érdekében, annak titkosszolgálata részére kémkedett, aktívan segítette az orosz hírszerzést. E tevékenység célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. Ezzel kapcsolatban a KNYF korábban azt közölte: a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal és havonta Moszkvába látogat.

Az ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012 és 2014 között orosz hírszerzőnek adott át adatokat, például energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldova uniós csatlakozásáról, az EU és Ukrajna, Fehéroroszország kapcsolatáról, a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövőjével kapcsolatos adatok megszerzéséről, átadásáról, a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, és európai uniós csúcstalálkozóról.

A vád szerint Kovács Béla a Magyarországról távozó orosz hírszerző utódját is informálta – többek között – az EU aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A nyomozás során az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlására fiktív – érdemi munkavégzés nélküli – gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015 októberében újabb eljárás indult. Ebben az ügyben is felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, majd a két eljárást egyesítették.

A költségvetési csalásra vonatkozó vádpont szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 000 euró – több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-ben és 2013-ban. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik. A volt politikus nyilatkozataiban tagadta a vádakat.