A kiállításon szereplő rajzokat Vajda Béla feltehetően akkor készítette, amikor a Ganz tervezőirodájában dolgozott műszaki rajzolóként. A filmrendező szabad gondolatokat “vetett oda” a papírra, grafikáin állatok, mitológiai alakok, “pátosz nélküli szeretni való figurák jelennek meg”. A megfejthetetlen portrék mellett az Illusztrációk című grafikán például három őrült arca látható, de kiállítják az Örültek háza, valamint a Bass-man című fekete tus rajzokat is.Képessy Bence hangsúlyozta: Bende Zsófia, Vajda Béla munkatársa és felesége férje halála után akadt rá a szorosan összekötözött mappára, amely a rajzokat gyűjtötte össze és amelynek létezéséről mintegy 30 éves közös életük alatt semmit se tudott. A rajzok egy része az idő múlásával elkezdett savasodni, ezért valamelyik közgyűjtemény felfigyelhetne és megmenthetné ezt az értékes anyagot. Vajda Béla kezdetben képzőművésznek készült, fel is vették a főiskolára, ahol mindössze két hétig tanult, mert édesapja halála miatt kenyérkereset után kellett néznie. Beállt dolgozni a Ganz tervezőirodájához műszaki rajzolónak, ekkor készülhettek a kiállításon szereplő grafikák. Majd kezébe került egy 8 milliméteres kamera és ennek hatására beiratkozott a filmművészeti főiskola másoddiplomás operatőr-rendező szakára, ahol Herskó János és Illés György voltak a tanárai. 1968-tól a Pannónia Filmstúdióban dolgozott 1995-ös nyugdíjazásáig. Vajda Béla a Moto perpetuo című filozofikus abszurd animációs filmjéért érdemelte ki 1980-ban a legjobb rendezőnek járó Aranypálmát a Cannes-i filmfesztiválon. A szatirikus rajzokat Sajdik Ferenc készítette. A szállóigévé vált címet viselő Hanyas vagy? emberi-társadalmi fim-látlelete az oberhauseni fődíját és a filmkritikusok díját is elnyerte 1983-ban. Vajda Béla első grafikai kiállítása másfél hónapig tart nyitva.