Az EU nem akar beavatkozni egyetlen ország belügyeibe sem, de mindig ott van, ahol a segítségére szükség van, hogy támogassa az alapvető értékeket és elveket.

Martonyi János külügyminiszter a Hszinhua kínai hírügynökségnek adott interjút, amit a Global Times című kínai napilap online kiadása címoldalán közölt. A minisztert a magyar EU-elnökség kapcsán kérdezte Peter Murphy.

“Hatalmas feladat, történelmi kihívás, lehetőség és felelősség egyszerre”- mondta Martonyi, aki 2011-et “Közép-Európa évének” nevezte, hiszen idén Magyarország és Lengyelország osztozik az elnökség feladatán. A miniszter szerint a siker annak a világos üzenete lesz, hogy “Közép-Európa érett”.

Martonyi az uniós elnökség prioritásai között említette a gazdasági kormányzás megerősítését szolgáló hat jogszabály vitájának lefolytatását, és elsődleges célnak nevezte, hogy ezeket még a magyar elnökség alatt elfogadják. Magyarország erősen támogatja a nyugat-balkáni országok integrációját az unióba, Horvátországgal az élen – erősítette meg Martonyi és kijelentette: “jó esélyt” lát arra, hogy a Horvátországgal folytatott tárgyalások 2011 első félévének végéig lezárulnak. A lengyel elnökség idején pedig már a dokumentumok aláírására is sor kerülhet. A bővítés fontos, mivel a szavahihetőség üzenetét hordozza a világ és elsősorban más jelöltek, illetve pályázó országok számára – idézi a minisztert a kínai hírügynökség tudósítója.

“Az alapvető cél az európai integráció teljessé tétele. Egyelőre még nem tartunk ott, ez még egy befejezetlen ügy” – hangoztatta a magyar miniszter. Hozzátette: “Ha Európát valóban teljessé és szabaddá kívánjuk tenni, a feladatot be kell fejeznünk. A jövőben a Nyugat-Balkán valamennyi országának csatlakoznia kell.”

Martonyi Törökország EU-tagságának magyarországi támogatásáról is beszélt. Meggyőződése szerint jobb Törökországot Európán belül tudni, mint azon kívül. A magyar elnökség szeretne a törökökkel is egy lépéssel előrébb jutni.

Az interjú a romákat, “Európa legnagyobb etnikai kisebbségét” érintő közös európai stratégia kérdésével is foglalkozik. “Élnek szegény emberek ebben az országban, akik között elsődlegesen talán ott vannak a romák, de a népességen belül nagy számban találhatók nem romák is, akik ugyancsak segítségre szorulnak” – magyarázta Martonyi. “Ezért gondolom, hogy a roma integráció kérdését szélesebb összefüggésbe kell helyezni, amit mi úgy hívunk, hogy társadalmi befogadás.”

Arra felvetésre, hogy Románia és Bulgária márciusi schengeni csatlakozásával kapcsolatban Franciaország és Németország ellenérzését fejezte ki, a magyar külügyminiszter kifejtette, hogy bízik abban, hogy Magyarország ebben a kérdésben segíthet kompromisszumot kötni. Megígérte, mindent megtesz azért, hogy a két ország mielőbb bekerüljön a schengeni övezetbe.
A keleti partnerség májusi második csúcstalálkozójával kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy a budapesti csúcs szeretne lendületet adni az együttműködésnek.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy az EU szoros figyelemmel követi az észak-afrikai, különösen az egyiptomi eseményeket. “Az EU-nak igen határozott földközi-tengeri politikája van. Az események közvetlen hatással vannak ránk, érintenek bennünket, és miközben nem akarunk beavatkozni egyetlen ország belügyeibe sem, Európa mindig ott van, ahol a segítségére szükség van, hogy támogassa az alapvető értékeket és elveket.”