Magyarország megvizsgálja, milyen humanitárius célú segítséget nyújthat a líbiai válság megoldásában - közölte vasárnap Martonyi János külügyminiszter. 

A magyar diplomácia vezetője megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy Magyarországnak “nem látszanak különleges képességei” az észak-afrikai ország elleni azonnali akcióban való részvételhez. ”Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy humanitárius területen nem tudunk segíteni, akár az Európai Unió által koordinált akció keretében, akár pedig tagállamként” – tette hozzá.

Martonyi János Külügyminiszter

Úgy fogalmazott, “megvizsgáljuk, hogyan tudunk humanitárius céllal segíteni azokon, akik erre rászorulnak”. Megjegyezte, hogy ennek a segítségnyújtásnak különböző lehetőségei vannak, esetleg szállító eszközök felajánlásáról lehet szó. “Humanitárius segítségnek tekinthetjük bizonyos szempontból magyar repülőgépek rendelkezésre bocsátását is”. Martonyi János, aki még vasárnap Brüsszelbe utazik elmondta, az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa hétfőn egyeztet a humanitárius segítségnyújtás részleteiről, illetve arról, miképpen járulhat hozzá az EU a rendezéshez. Kijelentette, egyetértés van arról, hogy az EU-nak a legszorosabban együtt kell működnie az ENSZ-szel, a NATO-val, az Egyesült Államokkal és a térség országaival, mindenekelőtt az arab államokkal.

A külügyminiszter kijelentette, a magyar kormány teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján és azzal összhangban hozott intézkedéseket. “A magyar álláspont mindig az volt, hogy ebben az ügyben a legfontosabb a polgári lakosság védelme” – szögezte le. Egy saját népét megtámadó kormány nem számíthat arra, hogy ezt a nemzetközi közösség tétlenül szemléli – mondta, és hozzátette, a nemzetközi közösség túlnyomó része osztja a magyar véleményt. A miniszter megismételte azt a véleményét, hogy örült volna, ha az ENSZ BT határozata már “akár egy héttel korábban” megszületik.

Azzal kapcsolatban, hogy több EU-tagállam, közöttük Németország elutasítja a részvételt a Líbia elleni katonai akcióban Martonyi János kifejtette, “önmagában véve az a tény, hogy egy ország nem vesz részt a katonai akcióban, nem jelenti a politikai támogatását hiányát”. Arról is beszélt, hogy Líbiában még mintegy hetven magyar ember maradt, többségükben olyanok, akik vegyes házasságban élnek, “aki akart, az eljött”. Ismételten méltatta a Tripoliban működő magyar nagykövetségen dolgozó két diplomata munkáját, hozzátéve, hogy a líbiai fővárosban már csak három nagykövetség képviselteti magát nagyköveti szinten.

Martonyi János az MTI kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy vasárnap délután megbeszélést folytatott a Budapestre érkezett Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Egyebek mellett áttekintették, milyen hatással lehetnek az észak-afrikai események a közel-keleti békefolyamatra. A Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke hétfőn Schmitt Pál államfővel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkozik.