Orbán ViktorMagyarország legfeljebb csak katonaorvosokkal, egészségügyi szolgálat rendelkezésre bocsátásával tud hozzájárulni ahhoz a NATO-vállalkozáshoz, amely a líbiai légtérben a repülési tilalom betartatására irányul.  

Ezt a miniszterelnök mondta Brüsszelben az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján, majd közölte, hogy a kormány szerdán fogja áttekinti ezt a kérdést. A líbiai helyzet megítélésével kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy a bonyolult összefüggések között nem szabad szem elől téveszteni azt az alapvető célt, hogy a nemzetközi beavatkozással emberek életét kell megmenteni.

Mandátumának félidejéhez érve a magyar EU-elnökségnek sikerült elérnie az időarányosan kitűzött célok többségét – hangsúlyozta. Azt mondta, előre tudta, hogy ez a csúcs nagyon nehéz lesz és három héttel ezelőtt még nagyon jelentősek voltak az eltérések egyes tagországok között annak a hat uniós jogszabálytervezetnek a szövegét illetően, amelyek a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgálják. E hat jogszabály ügyében most teljes egyetértés született.

Áprilisban már az érdemi egyeztetés is elkezdődhet az Európai Parlamenttel arról a szövegről, amit most fogadtak el a tagállamok. És bár nagyon sok módosító indítvány született eddig is, az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnöke szerint reális esély van arra, hogy a júniusi csúcstalálkozóra, vagyis még a magyar mandátum lejárta előtt megszülessenek ezek a fontos jogszabályok.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a huszonheteknek ez a leendő hat közös jogszabálya az, ami valójában tartalmilag a versenyképességet szolgáló előírásrendszerként fogható fel. Az euróövezet tizenhét állama és a hozzájuk csatlakozó hat másik EU-tagállammal közösen vállalandó “euró plusz” kötelezettségek, a magyar miniszterelnök szerint, valóban az euró védelmét szolgálják. Ennek legtöbb pontjával Magyarország egyet is ért, de a konszolidált társasági adórendszer megteremtését célzó törekvéssel nem – mondta. Orbán Viktor a magyar elnökség elért eredményei közül a mostani csúcson megszületett gazdasági-pénzügyi megállapodást mellett kiemelte az európai szabadalom ügyét, a nemek közti egyenlőség kérdését, az észak-déli infrastruktúra-összeköttetésekről született megállapodást és az energiastratégiát.

Amiben rosszabbul állunk – mondta a kormányfő -, az a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítése Romániával és Bulgáriával. E tekintetben “vékonyka” annak az esélye, hogy a kérdést sikerülhet a magyar elnökség vége előtt lezárni. A horvát EU-csatlakozásról azt mondta, “pengeélen táncol”, hogy a csatlakozási tárgyalásokat még a magyar félév alatt le lehet-e zárni. A magyar miniszterelnök szerint Európában új gazdasági-társadalmi modell alakul ki. A válság után nem a régi viszonyok állnak helyre.

Felhívta a figyelmet az EU célként kitűzött modellváltásának több tartalmi elemére, például arra, hogy a munkát vonzóbbá kell tenni, a munkanélkülieket munkához kell juttatni, a szociális biztonságot össze kell kapcsolni a rugalmassággal, a nyugdíjrendszereket meg kell reformálni, a tőke számára vonzó környezetet kell biztosítani, több forrást kell kutatásra és fejlesztésre fordítani, költséghatékony hozzáférést kell biztosítani az energiához.

Európa szakít néhány tabuval – mondta Orbán Viktor, miközben a foglalkoztatás növelésének kiemelkedő fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélekedett, hogy Európa, ahol mintegy hatvanöt százalékos a foglalkoztatási arány, nem lehet tartósan versenyképes a hetvenöt százalékos foglalkoztatási arányt mutató Egyesült Államokkal, illetve a nyolcvanöt százalékos foglalkoztatási arányt felmutató Kínával. Külön megjegyezte, hogy Magyarország az európai átlagtól is jelentősen elmarad, a maga ötvenöt százalékos foglalkoztatási aránnyal.

A miniszterelnök szerint Európa olyan irányba mozdul, amilyen irányba kilenc hónappal ezelőtt Magyarországot elmozdították. E tekintetben, mondta előnyt jelent Magyarország számára a stabil, kétharmados kormánytöbbség, mert az döntésképességet, hatékonyságot eredményez. Magyarország, mondta Orbán Viktor, nem fogad el külföldről olyan recepteket, amelyek kárt okoznak az országnak. A válsághelyzetből való kilábalás során az ország a hagyományosan bevett módszerek mellett újszerű eszközöket is alkalmaz. Példaként megjegyezte, hogy mára már több ország bevezette a válságadókat.

A miniszterelnök a japán reaktorbalesetről is beszélt, ami szintén EU-csúcs témája volt. Kiemelte annak fontosságát, hogy elvégezzék az európai reaktorok tűrőképességi próbáját. Azt mondta, e próbán a legmagasabb biztonsági követelményeknek kell megfelelni és hogy tudomása szerint a paksi atomerőmű a legmagasabb követelményeknek is eleget tesz.