A Duna-stratégiával kapcsolatos első célkitűzését elérte a magyar EU-elnökség, hátra van még a megállapodás a módszerekről és a végrehajtásról.

Ezt Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos mondta egy csütörtöki bécsi konferencián. Az első cél a huszonhét tagállam álláspontjának összehangolása volt, a Duna-stratégiában részt vevő hat nem uniós tagállam érdekeinek figyelembe vétele mellett. Ez három héttel ezelőtt megvalósult – mondta az Osztrák Gazdasági Kamara és az IDM osztrák tudományos intézet közös Duna-stratégia konferenciáján arra utalva, hogy a külügyminiszterek Brüsszeli tanácsülésén elfogadták a stratégiát.

A következő szakaszban az Európai Tanácsnak formális döntést kell hoznia a megvalósítás módjáról, a felhasználható pénzeszközökről. A makroregionális együttműködés többlet értékeként kiemelte, hogy a rendelkezésre álló anyagi források összehangoltabb, hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Rámutatott, hogy Ausztria, mint az Európai Unióban “nettó befizető” ország számára ez különösen fontos.

A Duna-stratégiával nem járnak új pénzeszközök, nem járnak új intézmények és új jogi szabályozás sem. A magyar uniós elnökség ugyanakkor – mondta – új lendületet adott a folyamatnak azzal, hogy “igent mondott a pénzeszközök jobb felhasználására, a meglévő eszközök hatékonyabb felhasználására és az új, érdekes ötletekre”. A kormánybiztos reméli, hogy a Duna-stratégiáról rendezendő jövő heti gödöllői konferencián az Európai Bizottság pontos adatokkal szolgál arról, mennyi forrás áll rendelkezésre a makroregionális együttműködés céljaira az Európai Strukturális Alapokból.

Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter, alkancellár meggyőződését fejezte ki, hogy nem áll akadály a stratégia véglegesítésének útjában. A Duna-stratégia különlegessége, hogy nem az Európai Bizottságtól, hanem a tagállamoktól kiinduló kezdeményezés volt, amelynek a régiók adtak “lendületet”. A bizottságnak ebben az együttműködésben nem a kezdeményező, hanem az egyeztető szerepe jutott. Azt hangsúlyozta, hogy az osztrák külpolitika a Duna-térségen túl a Fekete-tenger térségére is kiemelt figyelmet fordít. Ausztria a régió országaiban “hatalmas” lehetőségeket lát a gazdaság számára. Az ország távolabbi régiók vállalatai számára is kiinduló pont lehet ahhoz, hogy a fekete-tengeri régióban is megjelenjenek.