Fellegi Tamás

Az energiaügyekben nagyon jól sikerült teljesíteni az Európai Unió soros magyar elnökségét. Nemcsak elérte a kitűzött célokat, hanem kezelni is tudta az olyan, elnöksége alatt bekövetkezett, nem várt válsághelyzeteket is, mint a fukusimai atomerőmű tragédiája és az észak-afrikai helyzet következtében előállt piacmozgások.

Így fogalmazott Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjújában azt követően, hogy pénteken Luxembourgban a magyar elnökség alatt tartott utolsó energia témájú tanácsülés is lezajlott. Elmondta, hogy az elnökség minden feladatát időre teljesítette. Az egyetlen hátralévő téma a piacok integritását és átláthatóságát biztosító jogszabálycsomag elfogadása, ahol az Európai Parlamenttel még egyeztetésekre van szükség, de reményei szerint ezt is sikerül lezárni a magyar elnökség végéig. A tanácson belül már sikerült kialakítani a konszenzusos döntést a csomag tartalmáról és szövegezéséről – tette hozzá. Úgy vélte, ha a véglegesítés át is csúszik a júliusban kezdődő új, lengyel elnökségre, az érdem akkor is a magyar elnökségé marad.

Fukusimával és Észak-Afrikával kapcsolatban azt mondta, az elnökség nagyon gyorsan tudott reagálni az eseményekre, hiszen már alig néhány nappal az események után rendkívüli miniszteri ülést hívott össze, ahol sikerült a vitát olyan pályára állítani, amely konstruktív eredményekhez vezetett. Az elnökség és az Európai Bizottság munkájának köszönhetően így sikerült az atomerőművek stressz-tesztjének mechanizmusát és tartalmát kidolgozni, és konszenzusos döntést elérni a huszonhét tagállammal. De azokat az országokat is sikerült a teszteknek megnyerni, amelyek közvetlenül az EU határai mentén találhatók, köztük Oroszországot és Ukrajnát. Európa számos országában orosz technológiával működtetik az atomerőműveket – emlékeztetett a miniszter. Elmondta, Magyarország az elnöki tevékenységtől függetlenül, külön is szoros, jó együttműködésben dolgozik az orosz partnerekkel a paksi stressz-teszt kérdéseiben, és általában a nukleáris témákban.

Fellegi Tamás úgy vélte, a magyar elnökség alatt a nemzetközi energiapiacok szempontjából stratégiai váltás, változás következett be. Ennek az a lényege, hogy az eddigi gondolkodáshoz képest központi elemként jelent meg a nukleáris biztonság kérdése, amely stratégiai szinten és a napi működés szintjén is új, meghatározó dimenzió a döntéshozatalban. A miniszter arról is beszélt, hogy a nukleáris energia felhasználásában Németország a minap radikális döntést hozott. Ennek értelmében 2022-ig fokozatosan ugyan, de felszámolja a teljes atomenergia-termelését, ami több szempontból uniós szinten is fontos változásokat eredményez majd. Egyrészt Németország Európa legnagyobb villamosenergia-termelő országa, és döntése kihat a közép- és kelet-európai régió országaira is. Másrészt ez a döntés az energiapiaci ellátást is teljesen át fogja szabni. Jelentősen megnöveli az igényt a megújuló energiaforrásokra, és – átmenetileg – jelentősen növekedni fog a gázfelhasználás is.
Az EU-nak ezt a határozatot figyelembe véve is biztosítani kell az energiafüggőség és az ellátás biztonságának összhangját – hangoztatta Fellegi Tamás. Úgy vélte, ez a magyar energiapolitikát is megerősíti, hiszen, szemben a korábbi évek gyakorlatával, a jelenlegi kormány az energiaellátás biztonságát, valamint a függőség csökkentését jelölte meg fő szempontként. A kabinet azt is világossá tette, hogy bár ebben az energiahatékonyság és a takarékosság kiemelten fontos szempont, pozitív hatásai csak hosszabb távon jelennek majd meg. Rövid távon különösen fontos, hogy az ország beszerzési politikáját, a diverzifikációt, és a régióban a stratégiai mozgást erősítsék. Ez is mutatja, hogy a Szurgutnyeftyegaz kivásárlása a Molból fontos és szükséges lépés volt – tette hozzá.

A tanács élén szerzett személyes tapasztalataira vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás egyebek között arról beszélt, hogy az elnöki munka alatt sokat tanult, és a folyamat vissza nem térő alkalom volt arra, hogy belelásson az unió belső működésébe, azaz azokba a folyamatokba és intézményi tevékenységekbe, amelyek Európa politikáját folytatják. Úgy vélte, “nincs az a tankönyv, az a hazai politizálás, amely meg tudja adni azt a tudást, amelynek révén át lehet látni a tagállami szerepeket és az uniós szerepeket …, ezt a gyakorlat tudja megadni”. Az elnökség emellett olyan felkészülést kívánt meg minden témában, amelyet csak azok alapos megismerésével és a tagállami álláspontok tanulmányozásával lehetett biztosítani.

Az elmúlt félév tapasztalatai alapján Fellegi Tamás úgy vélte, a kompromisszumkeresés – bár fárasztó, de – megoldható feladat, “különösen ha az elnök kellő nyitottsággal áll minden fél álláspontjához, és megértéssel kezeli az eltérő pozíciókat”.