A világ tizenhárom országának kortárs képzőművészei foglalták el alkotásaikkal a néhai Tito jugoszláv elnök szigorúan titkos atombunkerét Szarajevó közelében, Konjic szélén, kétszáznyolcvan méterrel a föld alatt. 

Az első nemzetközi kortárs művészeti biennále Time Mashine (időgép) – Military Installation D-0 címmel szeptember 27-ig látogatható a kultúrbunkerben. A boszniai kormány 2009-ben határozta el, hogy megnyitja a hatalmas földalatti létesítményt a turisták előtt, majd Konjic kulturális vezetője javaslatára képzőművészeti kiállítások rendelkezésére bocsájtották az óvóhelyet.

Branislav Dimitrijevic kurátor a Dnevni List című boszniai lapnak elmondta, hogy az első biennále alkotásainak témája a No Network! (nincs térerő) arra utal, hogy a bunker bejáratánál a mobiltelefon jelzi, a föld alatt nem segít a kilencvenes évek technológiája, nem jön át az üzenet. Van viszont atomrobbanást szimuláló hang, az SZ.Berlin nevű csoport zenei installációja, és ez az egyik legizgalmasabb munka a negyvenöt alkotó hatvan kiállított műve közül – emelte ki a kurátor.

Az atombunker bejárata

Lisi Raskin, New Yorkban élő művész a természet szépségét, hangjait varázsolta a földalatti világba: éneklő madarat, az eső hangját, az óceán áramlását. Maja Bajevic, a nemzetközi képzőművészeti életben az egyik legismertebb szarajevói művész Tito felesége, Jovanka Broz hajkorona installációját készítette el Hajadományok Jovanka koronájához címmel.

Braco Dimitrijevic szarajevói születésű, Párizsban dolgozó művész Mögöttem a század – Egy másodperc a poszthistorikus időből című videó-installációját mutatja be. Dimitrijevicet Budapesten is jól ismerik, 2008-ban retrospektív kiállítása volt a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumban. Egy másik kiállító, Dragoljub Rasa Todosijevic belgrádi művész az ide Velencei Biennálén az UniCredit Kortárs Művészeti díját kapta meg.  

A többi között Allard van der Hoek holland fotóművész képei, Hüseyin Bahri Alptekin török művész installációi, Ioana Nemes román művész festményei, Villu Jaanisoo észt szobrász alkotásai is láthatók a biennálén, mellettük szerb, montenegrói, horvát, amerikai, német, angol, bolgár, orosz és svéd, valamint boszniai művészek munkái is- sorolta a kurátor. 

Josip Broz Tito

Az ARK (Atomska ratna komanda – atomháborús parancsnokság) nevű bunker teljesen el van zárva a külvilágtól, hatezerötszáz négyzetméteren több mint százhelyiség található Josip Broz Tito hálószobáján át a parancsnoki vezérlőteremig, komplett kórházig. A hőmérséklet huszonegy és huszonhárom fok között van, a páratartalom hatvan-hetven százalékos. Az áramot két nagy teljesítményű, német gyártmányú generátor fejleszti a bunkerban.

Az 1953 és 1979 között épült létesítmény, amely 4,6 milliárd dollárba került – háromszázötven ember számára nyújt biztonságos életfeltételeket fél éven át és huszonöt kilótonna erejű atomrobbanást is kibír. Az építőknek papírt kellett aláírniuk, hogy élő embernek, még a családjuknak sem beszélhetnek a bunkerról. Az építmény álcázására három hétvégi házat is emeltek a bejárat közelében.

Tito soha nem járt az ARK-ban, csak a képe lóg a falon – jegyezte meg a kurátor. Branislav Dimitrijevic közölte, hogy június eleje óta ötezer látogatója volt a “kultúrbunkerben” szeptember végéig nyitva tartó tárlatnak.